Mégis mik azok a furcsa villanások a Vénuszon?
Évente 10 000 és 100 000 közé tehető azon események száma, amelyek során a Vénusz légkörében felvillan valami. Villámlásnak hitték, de most nagyon úgy tűnik, hogy mégsem az.
Évente 10 000 és 100 000 közé tehető azon események száma, amelyek során a Vénusz légkörében felvillan valami. Villámlásnak hitték, de most nagyon úgy tűnik, hogy mégsem az.
Az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) napszondája már úton van a célállomása felé, és útközben a fotózásról sem feledkezett meg.
India sikeresen elindította szombaton első űrmisszióját a Nap tanulmányozására, kevesebb mint két héttel azután, hogy a Hold déli sarkvidéke közelében sikeres leszállást hajtott végre.
Bár sokat tudunk a napszélről, keletkezése körül még mindig sok a kérdőjel. Az Európai Űrügynökség Solar Orbiter űrszondájának köszönhetően egy kicsivel ismét közelebb kerültünk a válaszokhoz.
A Hold déli pólusánál egy különleges eljárással világították át az égitest felszínét 300 méteres mélységig, és igen meglepő felfedezésre jutottak a kutatók.
A NASA Parker Solar Probe napszondája 2024-ben kerül majd a legközelebb a Naphoz, addigra éri el a csúcssebességét is.
Az Európai Űrügynökség Aeolus nevű műholdja eredetileg kontrollálatlanul zuhant volna a Földre, ám a jelenlegi szabályok miatt módosított ezen a tervén a szervezet.
A NASA Maven űrszondája ezúttal ultraibolya tartományban figyelte meg a Marsot, így az is kiderült, hol van a bolygó körül ózonréteg.
Harmadik olyan elrepülésén is túl van a BepiColombo űrszonda, amely során közel került a Merkúrhoz. Természetesen képeket is küldött róla haza, a Földre.
A tervek szerint 2035 májusában szállhat majd le a Justitia nevű aszteroidára az arab világ első ilyen küldetést teljesítő űrszondája, ami előtte több másik égitestet is megvizsgál majd.
Kína egy olyan űrrepülőgépet tesztelhetett az elmúlt hónapokban, amit kutatási és katonai célokra is fel lehet használni. Ami biztos: sokáig volt az űrben, és nem árulják el róla, mit csinált. Amerikai szakértők szolgálnak néhány adalékkal a kérdés megfejtéséhez.
Kína semmilyen információt nem osztott meg eddig arról az űreszközről, ami hétfőn tért vissza majdnem egy éven át tartó küldetéséről. Az amerikaiak szerint az amerikai légierő X-37B gépéhez hasonlót szeretne a kínai kormány.
Az amerikai USA-326 katonai műhold nemrég pályamódosítást hajtott végre, hogy lerázza magáról azt az orosz űrszondát, ami követni kezdte a szerkezetet.
Az amerikai Berkeley Egyetem két tudósa kiszámolta, milyen messze jutottak eddig a NASA űrszondái által sugárzott jelek, és azokra mikor érkezhet válasz az idegen civilizációktól.
A NASA mérnökei a Voyager–2 biztonsági rendszere által használt energia egy kis részét átirányították, így az űrszonda mind az öt tudományos műszere működőképes marad 2026-ig.
A Mars két holdja közül a Deimoshoz repült olyan közel az Emirátusok Hope nevű űrszondája, amire eddig nem volt példa.
Kína a Mars és a Jupiter közötti aszteroidaövbe küldene egy űrszondát, amivel landolna egy 100 méter átmérőjű üstökös, a 2016HO3 felszínén.
A kínai űrkutatás napja alkalmából hétfőn a kelet-kínai Hefeiben bemutatták az első nagy felbontású színes Mars-térképet, amely a Tienven-1 szonda felvételei alapján készült.
Az Euclid nevű űrszonda júliusban indulhat útnak, hogy 1,5 millió kilométer megtétele után végül a James Webb űrteleszkóp szomszédságában kezdje el felderíteni a világegyetemet.
A NASA Tempo nevű űrszondája május végén, június elején kezdheti majd el mérni Észak-Amerika felett a légkör összetételét. Azt is kiderítheti, milyen hatással van a világszerte mindenhol alkalmazott műtrágya a légkörre.