A kínai űrkutatás napja alkalmából hétfőn a kelet-kínai Hefeiben bemutatták az első nagy felbontású színes Mars-térképet, amely a Tienven-1 szonda felvételei alapján készült.
Az Euclid nevű űrszonda júliusban indulhat útnak, hogy 1,5 millió kilométer megtétele után végül a James Webb űrteleszkóp szomszédságában kezdje el felderíteni a világegyetemet.
A NASA Tempo nevű űrszondája május végén, június elején kezdheti majd el mérni Észak-Amerika felett a légkör összetételét. Azt is kiderítheti, milyen hatással van a világszerte mindenhol alkalmazott műtrágya a légkörre.
Kína a tervek szerint 2025-ben indítja útnak azt az űrszondát, ami a 33 méter átmérőjű 2019 VL5 aszteroidába csapódik bele.
A NASA Psyche nevű űrszondája a tervek szerint 2023 októberében startolhat el a Földtől, hogy hat év alatt elérje a Mars és a Jupiter közti pályán keringő Psyche 16 aszteroidát. Ha sikerül, azzal a Föld magját is jobban megismerhetjük.
A tudósok elemzése szerint a Dimorphos aszteroidából szeptemberben kirobbant törmelék mennyiségével 6–7 vasúti teherkocsit lehetne megtölteni.
Egy nemzetközi kutatócsoport a Merkúr és a Nap közötti pályára küldene egy olyan űreszközt, amely atomórája érzékelni tudná a sötét anyag jelenlétét.
A Mars Express nevű űrszonda szerint olyan felhők képződtek a Mars felszínén, mint amilyenek a Földön jönnek létre. A különbség csak az, hogy előbbiek porból vannak.
Mindössze 352 kilométerre volt az Europa felszínétől a Juno űrszonda, amikor képeket készített a felszínéről.
A NASA történelmi küldetése bizonyította, hogy az emberiség képes megváltoztatni egy, a Föld felé tartó kisbolygó pályáját.
Ritkán örülnek az emberek annak, hogy ha lezuhan és megsemmisül egy űrszonda, a NASA DART-missziója azonban kivételt képez.
Magyar idő szerint kedd éjjel egy óra után megvalósult az emberiség régi vágya: az amerikai űrhivatal szándékosan belevezetett egy űrszondát egy aszteroidába, hogy kiderüljön, képes-e megváltoztatni egy Földre veszélyes űrbéli objektum pályáját. A DART-missziós ütközésről képeket is közzétettek.
Egy történelmi küldetés utolsó órái kezdődtek el: a NASA egy űrszondája szándékosan összeütközik egy aszteroidával, hogy kiderüljön, el lehet-e így téríteni veszélyesnek vélt űrsziklákat.
Kína 2030-ban indítaná el a Tienven-4 küldetését, amely során egyetlen rakétával két űrszondát is felbocsátana.
A Holdra tartó szonda hőmérsékleti problémákkal küzd, és a napelemeit sem tudja rendesen használni.
A Voyager-1 űrszonda már 23,5 milliárd kilométerre jár a Földtől, így a NASA által elküldött parancs csak 22 órával később ért célba.
A Holdra majd visszatérő űrhajósoknak olyan helyen kellene landolniuk, ahol fagyott víz is van. Azt azonban még nem tudni, hogy az égitest mely pontja számít ilyenek és egyúttal leszállásra is alkalmas. Ebben jelenthet előrelépést egy új dél-koreai eszköz.
A Tianven-1 által készített felvétel olyannyira részletes, hogy a Phobos kráterei is láthatók rajta. Az égitest a Mars két holdja közül a nagyobbik.
A mélyűrbe vezényelt eszközök általában egyirányú úton vesznek részt, és nincs ez másképp a NASA egyik közelgő, Europa Clipper című missziójával sem.
A NASA Mars körül keringő szondája megörökítette, mi történik, ha a fagyott szén-dioxidból gáz lesz.
