Ilyen még nem volt: mesterséges napfogyatkozást hozna létre az Európai Űrügynökség
Az Európai Űrügynökség alaposabban tanulmányozná a napkoronát, ehhez viszont az kell, hogy valami blokkolja a napfényt az űrszonda előtt.
Az Európai Űrügynökség alaposabban tanulmányozná a napkoronát, ehhez viszont az kell, hogy valami blokkolja a napfényt az űrszonda előtt.
Megmutatta a NASA, milyen formában juttatja el a Jupiter jeges holdjához, az Europához azoknak az embereknek a neveit, akik korábban igényeltek egy beszállókártyát.
A NASA New Horizons űrszondája ott észlelt nagyobb mennyiségű port a Naprendszer szélén lévő Kuiper-övben, ahol minden eddigi számítás szerint nem kellene lennie.
Kaliforniai mérnökök fejlesztése úgy demokratizálhatja az energiához való hozzáférést, mint ahogy a műholdak által a Föld bármely pontján elérhetővé tett internet teszi az információval.
A NASA Voyager–1 űrszondája három hónapja kezdett el értelmetlen adatokat küldeni a Földre. A hiba megtalálása sem volt egyszerű, javítása még bonyolultabb. Az sem biztos, hogy valaha sikerül.
Több évtized után újra élénkül az űrverseny, a végső cél pedig, hogy a Holdon – és később akár a Marson is – tartósan jelen legyen az ember. Ennek azonban vannak fontos feltételei.
Az Európai Űrügynökség az eddigi legköltségesebb és legösszetettebb projektjét valósíthatja meg. Ez a LISA, amelynek keretében három műszert telepítenek az űrbe, hogy ott mérjék a gravitációs hullámokat.
A NASA űrszondája január 22-én vette fel, ahogy a Nap két féltekéjén egyszerre történik napkitörés.
Egy komoly meghibásodás miatt a Peregrine leszállóegységnek esélye sem lett volna sikerrel landolni a Holdon, így azt visszairányították a Föld légkörébe, ahol a szonda elégett. Rajta volt Weöres Sándor verse is.
Először a Voyager–2, majd a Cassini és a Hubble is lefotózta a Szaturnusz gyűrűinek furcsa, sötét küllőit. Hogy mitől keletkeznek és tűnnek el, azt azóta csak találgatni tudják a tudósok.
Összesen hatszor repül az eredetileg tervezettnél jóval közelebb a Naphoz az Osiris-Apex nevű űrszonda, hogy végül eljusson az Apophis aszteroidához.
Annak ellenére, hogy az Uránusz és a Neptunusz nagyon hasonló felépítésű bolygók, színűk jelentősen eltér egymástól. A miértre most az Oxfordi Egyetem kutatói találták meg a választ, és kiderült, eddig rosszul tudtuk, hogyan néz ki az utóbbi planéta.
A NASA Mars Odyssey űrszondája 400 km-es magasságból készített felvételeket a bolygó felszínéről. Ilyen magasságban kering a Föld körül a Nemzetközi Űrállomás (ISS) is.
A légköri folyamatok eredményeként a Mars légkörében oxigénatomok álltak össze oxigénmolekulákká, aminek eredményeként időnként zöld fényben ragyog az éjszakai égbolt. Nemrég sikerült megörökíteni is.
Nyár óta lehet regisztrálni a NASA oldalán annak, aki szeretné, hogy palackpostaként kerüljön el a neve a Jupiterhez, egész pontosan annak Europa nevű holdjához. A 789 ezer név között már több mint kétezer magyaré is ott van.
A Föld a Mars és a Nap jelenleg olyan pozícióban vannak, hogy a két bolygó épp a csillag két ellentétes oldalán tartózkodik. Ilyen helyzet kétévente fordul elő. Most várni kell.
A jelek szerint 150–200 km-rel kisebb lehet a Mars magjának sugara annál, amit korábban számoltak. A pontosabb eredményeket egy meteorit becsapódásának köszönhetjük.
A Psyché 16 nevű aszteroida a Mars és a Jupiter pályája közötti övben kering a Nap körül. A tanulmányozásával az is kiderülhet, hogy milyen lehet egy bolygó magjának összetétele.
A NASA szerdán bemutatta az aszteroidamintát, amely szeptemberben érkezett a Földre egy űrszondával.
Fontos mérföldkövet ért el a Nap tanulmányozására indított indiai űrszonda – közölte hétvégén az ISRO indiai űrkutatási hivatal.