Több mint 44 évvel az indításuk után a Voyager-1 és a Voyager-2 megkezdi hosszan tartó búcsúját: az űreszközök szépen lassan felhagynak az adatküldéssel. Az ember alkotta műszerek már a Naprendszer határán túl járnak.
A Comet Interceptor az ESA Ariel exobolygó-vadász űrtávcsővel együtt indul útnak 2029-ben.
A NASA szakemberei szerint olyan a Voyager-1 űrszondával beszélgetni, mintha egy másik embernek minden nap csak egy szót mondhatnánk.
Az Európai Űrügynökség Mars Express nevű szondája még áprilisban készített képet a bolygó egyik kráteréről.
Az eROSITA nevű eszközt a németek fejlesztették az orosz Spektr-RG nevű űrszondához, Ukrajna megtámadása után viszont alvó üzemmódba kapcsolták. Az orosz űrügynökség vezetője kivenné a németek kezéből az irányítását.
A NASA szerint bár a Voyager-1 műhold rendben küldi a tudományos adatokat, a telemetriai információk nem megfelelőek.
A tudósok szerint a Piccard Mons több kisebb vulkánkitörés eredményeként jöhetett létre. Azt viszont nem tudni, mi okozhatta ezeket a kitöréseket.
A NASA a Psyche 16 jelű aszteroidához szeretne eljutni egy új űrszonda segítségével. Az utazás során 2,4 milliárd kilométert kell megtenni.
A Tienven-1 nevű egység egy éve érkezett meg a vörös bolygóhoz, ahol azóta sem hagyott fel a munkával. Ezúttal képeket küldött.
A Ryugu aszteroidáról 2020 végén érkezett vissza a Földre egy kapszulányi minta, az első nagyobb vizsgálatok eredményét pedig mostanra publikálták a kutatók.
Tíz percen át kommunikált egymással az európai Mars Express és a kínai Tienven-1, ennek során tudományos adatokat is küldött egyik a másiknak.
Az űr tele van olyan objektumokkal, melyek közül legalább kéttucatnyi a Földdel is összeütközhet. A NASA ezért is kezdett bele az úgynevezett aszteroidaeltérítő projektjébe, melynek egyik igen fontos missziója ezen a héten esedékes.
Első ízben kutatja a Jupiter körül keringő aszteroidákat az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA.
A NASA InSight űrszondájának köszönhetően kiderült, eddig téves elképzeléseink voltak a Mars belsejéről. Az eredmények új utat nyithatnak a bolygókutatásban.
A szonda nagyjából 15 óra tudta le a Jupiter és a Ganymedes közti, több mint egymillió kilométeres távolságot.
A NASA Juno űrszondája elsősorban a Jupitert vizsgálja, de most a bolygóhoz közeli Ganymedeshez is ellátogatott.
Fontos küldetésen van túl a NASA OSIRIS-REx nevű űrszondája, az első amerikai eszköz, amely egy aszteroidáról gyűjtött mintát.
A New Horizons űrszonda hétvégén 50 csillagászati egységre került a Földtől, ezt az alkalmat pedig egy történelmi fényképpel ünnepelte meg a NASA.
A 14 napos holdi éjszaka után a tervek szerint újabb 14 napon át lehet aktív a kínai Jáde Nyúl-2 holdjáró.
A Mars felszínéntől 25 ezer kilométeres távolságból fényképet az ország uralkodója, Mohamed bin Zajed posztolta Twitteren.
