Az én 2018-am

Az én 2018-am

Az év utolsó két hetében a hvg.hu és a HVG munkatársai vallanak 2018 számukra leginkább meghatározó pillanatairól, érzésekről, írásokról, amelyek különösen fontosak voltak. Szubjektív sorozat ez, kicsit megnyílunk, mesélünk, és nemcsak másokról, hanem olykor magunkról is. Ezek vagyunk, ezek voltunk ebben az évben.

D. Bányász Gergő: Én még élek, a szakmám már alig!
 

D. Bányász Gergő: Én még élek, a szakmám már alig!

Kirúgtak a hírTV-től, kiesett a Vasas az NB I-ből, illetve kaptam egy infarktust – és még csak június volt, amikor ezt a leltárt készítettem. Mondhatni, zötyögősen indítottam az évet, arra gondolni sem mertem, hogy mi lesz ősszel, mert még nagyon messze volt! Azt kívántam, ha lehet, inkább ne történjen semmi, már az is valami.

D. Bányász Gergő D. Bányász Gergő




Vándor Éva: Az év, amikor a nők mertek végre dühösek lenni
 

Vándor Éva: Az év, amikor a nők mertek végre dühösek lenni

A dühnek transzformáló hatása van, forradalmakat indít el, nagy változásokhoz adja meg a szükséges lendületet, energiát. És szinte mindig egy asztalra csapó, szavát felemelő, fegyvert rántó férfit képzelünk el. Az ő dühük jogos. A női felháborodást azonban nehezen tűri a társadalom, irracionálisnak állítják be. Ezzel mindannyian elbukjuk a változáshoz szükséges energia felét. Ha van tehát bizalomra okot adó hozadéka ennek az évnek, akkor az a női düh megjelenése. A rabszolgatörvény ellen, az abortusztörvény ellen, a megaláztatás ellen.






Tíz kedvenc videónk 2018-ból
 

Tíz kedvenc videónk 2018-ból

Videósaink az elmúlt évben is ott voltak, ahol a legfontosabb események történtek a magyar közéletben. Sokszor észrevétlenül tudósították a hvg.hu olvasóit az eseményekről, máskor nagyobb anyagokban számoltak be fontos történetekről. Megkértük őket, hogy az utóbbiak közül válogassák össze a kedvenceiket, vagy azokat, amelyeket fontosnak tartanak.

hvg.hu hvg.hu