Háború Ukrajnában

2022 óta tart az orosz-ukrán háború. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.

Világra szóló veszélyes csalás a megszállt ukrajnai területeken tartott négy álreferendum

Egyszerre volt kiszámítható és mégis meglepő az ukrajnai Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja megyék orosz megszállás alatt levő területein rendezett négynapos függetlenségi népszavazás eredménye. Azt ugyanis már előre biztosra lehetett venni, hogy többségben lesznek az Oroszországhoz való csatlakozást támogató voksok, de az, hogy a szervezők feltűnően magas részvételi és közel száz százalékos igen arányt hoztak össze, igencsak meghökkentő. Ezt követően Moszkva napokon belül felveszi a négy megyét az Oroszországi Föderációba és onnantól fogva a területrabló háborúból olyan “honvédő” harc lesz, amelyben az atomfegyverek bevetése is lehetségessé válik.







Belső feszültségeket okozhat az annexió az oroszoknak

A két „népköztársaság” csapatai eddig hajlamosak voltak megtagadni a szolgálatot a kamuállamuk határain kívül, ez a területek orosz bekebelezését követően már nem lesz lehetséges, kérdés, hogyan reagálnak erre a katonák, illetve miként viszonyulnak majd a kollaboráns vezetők a hatalmuk korlátozásához.


Oroszország javára döntöttek a „népszavazások”, újabb milliárd dolláros fegyvercsomagot küld az USA Ukrajnának – háborús híreink

Az oroszbarát, kollaboráns hatóságok bejelentették, hogy a számlálást követően a Zaporizzsjában leadott szavazatok 93 százaléka, a herszoniak 87 százaléka, a luhanszkiak 98 és a donyeckiek 99 százaléka támogatta a területek Moszkva általi annexióját. A Biden-kormányzat a napokban fogja hivatalosan is bejelenteni az új csomagot, amely többek között további HIMARS rendszereket is tartalmaz.