Több európai állam hatóságai is vizsgálni kezdték azt az orosz gázszivárgást, amelyet az Északi Áramlatnak a Balti-tenger mélyén, Svédország és Dánia között futó vezetékeivel kapcsolatban jelentettek – írja a Reuters. Az, hogy a szivárgás egy energetikai válság kellős közepén történt, sokakban keltette fel a gyanakvást, az oroszok és más szakértők sem zárták ki a szabotázs lehetőségét.

Az Északi Áramlat 1 és 2 vezetékeiből érkező ipari gáz szivárgását a svéd hatóságok észlelték, melynek hatására a dánok egy öt tengeri mérföld (kb. 9 kilométer) sugarú körben lezárták a területet a hajóforgalom elől.

„Vannak jelei annak, hogy szándékos károkozás történt” – nyilatkozta egy európai biztonsági forrás a hírügynökségnek, bár hozzátette, hogy még túl korai volna messzemenő következtetéseket levonni a történtekből. „Fel kell tenni a kérdést: Kinek lehet haszna belőle?”

A két gázvezeték az Oroszország és az uniós tagállamok között, Moszkva ukrajnai támadása miatt kitört és sebesen eszkalálódó energiaháború egyik központi eleme. A vezetékrendszerek Oroszországot és Németországot kötik össze a Balti-tenger alatt. Mindkét vezetékpár üzemen kívül van. Az Északi Áramlat 1 azért, mert az orosz fél augusztusban leállította a földgázszállítást, az Északi Áramlat 2 pedig azért, mert a német fél Oroszország Ukrajna elleni támadása miatt februárban leállította a rendszer üzembehelyezési eljárását. Ugyanakkor az incidensek végleg ellehetetlenítik annak esélyét, hogy Európa orosz gázhoz jusson a tél beállta előtt.

A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov szerint aggodalomra ad okot a gázszivárgás, amelynek egyik lehetséges oka a szabotázs. „Jelenleg még semmit nem lehet kizárni” – jelentette ki.

„Az egyszerre, ugyanaznap, három helyen jelentkező sérülés az Északi Áramlat vezetékein példátlan helyzetet eredményezett” – jelentette ki a vezetékrendszer tulajdonosa és üzemeltetője, a Nord Stream AG, amelyben az orosz állami gázszolgáltató-vállalat, a Gazprom 51 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik. „Egyelőre lehetetlen meghatározni, hogy mikorra állhat helyre a gázszállításhoz szükséges infrastruktúra.”

Jakub Godzimirski, a Norvég Külügyi Intézet orosz energiapolitikára szakosodott kutatója szerint a szivárgás oka lehet műszaki meghibásodás, de szabotázs is. A szivárgást nem sokkal azt megelőzően észlelték, hogy megindult volna a balti gázvezetéken az energiaszállítás Norvégiából Lengyelországba, ami Varsó legkomolyabb erőfeszítését képezi az orosz energiakitettségtől való megszabadulás terén.

A norvég Kőolajbiztonsági Hatóság még hétfőn éberségre intette az olajtársaságokat az ország partjaihoz közeli, olaj és gázplatformok környékén repkedő, azonosítatlan drónok miatt.

Az orosz-ukrán háború eseményeit követő hírfolyamunkat alább találja:

Szeptember harmincadikán jelentheti be Putyin a megszállt területek elcsatolását - élőben az orosz-ukrán háborúról

Az orosz propagandasajtó nyolcvan százalékos részvételi arányokról számolt be Luhanszkból és Donyeckből is, azonban hogy ebből mi igaz, az ellenőrizhetetlen. Egy szinte biztosnak tűnik: Oroszországon kívül nem lesz sok ország, ami elismeri a "népszavazások" eredményeit. Oroszország közben elengedte a kémkedéssel vádolt, vlagyivosztoki japán konzult.