Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
A dán haderő kedden jelentette be, hogy szivárog a gáz az Északi Áramlat vezeték víz alatti szakaszán, miután hétfőn a dán és a svéd földrengéskutatók erős lökéshullámokat éreztek a vezetéknél. A svédországi Állami Szeizmológiai Központ egy munkatársa szerint kétség sem férhet hozzá, hogy robbanás történt. Az egyre biztosabbnak tűnik, hogy ezt robbantás okozta. Egyelőre mindenki nagyon óvatosan fogalmaz, egyértelmű bizonyítékok nélkül nem akarják azt mondani, hogy az oroszok állnak emögött, a média emleget egyre többször szabotázst. A Spiegel szerint a CIA már hetekkel ezelőtt jelezte a német kormánynak, hogy az oroszok arra készülnek, hogy felrobbantják valamelyik gázvezetéket a Balti-tengeren.
Kedd volt az oroszok által gründolt „népszavazások” utolsó napja. Az orosz állami média már hétfőn arról számolt be, hogy a Herszonban, Zaporizzsjában, Donyeckben és Luhanszkban tartott „népszavazások” érvényesek, mert állítólag mindenhol 50 százalék feletti részvételi arányt értek el. Donyeckben 86,89, Luhanszkban 83,61, Herszonban 63,58, Zaporizzsjában pedig 66,43 százalékos részvételi arányról számolt be. Vlagyimir Putyin mindenesetre azt mondta, hogy Oroszország csak meg akarja menteni az embereket a megszállt területeken.
A mozgósítás is halad Oroszországban, igaz, némi hiba csúszott néhol a rendszerbe: katonai tapasztalattal nem rendelkező, illetve túl idős vagy épp mozgáskorlátozott oroszokat is behívtak. Putyin mozgósítási bejelentése után Szergej Sojgu védelmi miniszter azt mondta, 300 ezer tartalékos katonát hívnak be, de kritikus orosz médiumok szerint a szám valójában 1 millió lehet.
Mindenesetre rengetegen menekülnek a behívó elől továbbra is Oroszországból. Kiderült, szeptember 21-e óta 98 ezer orosz állampolgár lépett be Kazahsztánba, és több mint 64 ezer hagyta el a köztársaságot. Az uniós határvédelmi ügynökség, a Frontex adatai szerint a mozgósítás óta 66 ezer orosz állampolgár lépett be az EU-ba, ez 30 százalékkal több, mint az előző héten. Csak az elmúlt négy napban 30 ezer orosz állampolgár ment Finnországba. A finn határőrség már felvetette, hogy kerítésre lenne szükség az orosz határon, de Grúziában is lépéseket tehetnek a beáramló orosz hadkötelesekkel szemben: az ellenzék sürgette a kormányt, hogy vezessen be vízumkötelezettséget az orosz állampolgárok számára, és/vagy zárja le a határokat előttük.
