Háború Ukrajnában

Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.





Otthon keresik fel az orosz katonák, aki nem megy a népszavazásra - Az orosz-ukrán háború szombati hírei

Kiadták az első részvételi adatokat az orosz kézen lévő ukrajnai területeken tartott népszavazásokról, eközben katonák járnak házról házra, hogy mindenkinek elvigyék a szavazólapokat, és állítólag kirúgással is fenyegetik azokat, akik nem voksolnak. Az orosz hadsereg a gátakat próbálja támadni, hogy lassítsa az ukrán előrenyomulást, de eddig nem jártak túl nagy sikerrel.







Dezső András: Orbán Putyin-barát politikája nem érthető, ez az ijesztő benne

Az ellenzék a választások után azt a tanulságot szűrte le, hogy hiba volt „putyinozni”, miközben a kormány egész politikáját a háborúra építi, az általa is megszavazott büntetőintézkedések ellen harcol. Nincs ma fontosabb ügy, mint az orosz téma, a kormány még nemzeti konzultációt is indít az energiaszankciókról. Mindeközben éppen a legfontosabb kérdésekre nincsenek válaszaink.










Putyin rendelete a várt eredményt hozta: menekül már, ki merre lát

Tízezer számra menekülnek hazájukból azok a tartalékos állományban, vagy sorköteles korban lévő orosz polgárok, akik nem akarnak részt venni Vlagyimir Putyin orosz elnök ukrajnai „különleges katonai műveletében”. Az áradat abban a pillanatban indult meg, amikor Putyin bejelentette, részleges mozgósítással erősíti meg a hadsereget. A katonai mozgósítás már tart és úgy tűnik, ellenhatásként megindult az elnökért meghalni nem kívánók önkéntes mozgósítása is.