Gibraltár elárverezte egy orosz oligarcha jachtját

Az Axioma nevű, máltai zászló alatt hajózó, 72 méter hosszú luxusjachtra 63-an licitáltak.

  • MTI MTI
Gibraltár elárverezte egy orosz oligarcha jachtját

Háború Ukrajnában

Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.

Gibraltár mintegy 39 millió euróért (16 milliárd forintért) elárverezte a szankciós listára került Dmitrij Pumpianszkij orosz oligarcha lefoglalt jachtját.

Az illetékes bíróság a vevő nevét nem hozta nyilvánosságra. Az árverésen befolyt vételárból az oligarcha hitelezőit fogják kárpótolni. Az Axioma nevű, máltai zászló alatt hajózó, 72 méter hosszú luxusjachtra 63-an licitáltak.

A hajót márciusban foglalták le a gibraltári hatóságok, miután az amerikai JP Morgan bank keresetet indított. A pénzintézet 2021 decemberében 20,5 millió eurós hitelt nyújtott egy a Virgin-szigeteken bejegyzett vállalkozásnak, amelynek egyik tulajdonosa Pumpianszkij egy ciprusi cége volt. A JP Morgan később azzal érvelt, hogy a hitelszerződés megsértését jelenti, hogy Pumpianszkij brit, illetve uniós szankciós listára került és ezért kezdeményezte a jacht lefoglalását és elárverezését. A JP Morgan a vételárból szeretné a hitele törlesztését elérni.

Pumpianszkij a legnagyobb orosz vezetékgyártó vállalat, a TMK vezetője. Az ukrajnai orosz hadművelet nyomán több európai uniós tagállam, így Franciaország, Olaszország és Spanyolország is foglalt le olyan jachtokat, amelyek szankciós listára került orosz oligarchák tulajdonában vannak.

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

Nem félünk eléggé

Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.