Trump az oroszoknak és az ukránoknak: Álljanak meg, ahol vannak
Az amerikai és az ukrán elnök fehér házi találkozóján nem született megállapodás a nagy hatótávolságú fegyverek szállításáról, Zelenszkij úgy nyilatkozott: ebben a kérdésben „realista”.
Az amerikai és az ukrán elnök fehér házi találkozóján nem született megállapodás a nagy hatótávolságú fegyverek szállításáról, Zelenszkij úgy nyilatkozott: ebben a kérdésben „realista”.
Szergej Nariskin azzal vádolta a Nyugatot, hogy meg akarja akadályozni, hogy a (több szovjet utódállamot tömörítő) Független Államok Közössége önálló erőközpontként léphessen fel.
Donald Trump kis híján faképnél hagyta az orosz elnököt a legutóbbi találkozójukon, majd láthatóan Ukrajna támogatása felé mozdult, ám az új orosz taktika sikeres is lehet, hiszen az Egyesült Államok elnöke semmit sem szeret jobban annál, mint ha dicsérik.
Az ukrán hadsereg a Krím félszigetet és Szocsit is drónokkal támadta péntek hajnalban.
A gázai háborúban elért sikeren felbuzdulva Donald Trump most újult figyelemmel fordult az orosz–ukrán háború felé, és abban bízik, Kijevet és Moszkvát is rábírja az ellenségeskedés leállítására. A békekötés ügyében optimista amerikai elnök pénteken Washingtonban fogadja Volodimir Zelenszkijt, Putyinnal pedig Budapestre szervezi találkozóját. Az ugyanakkor még nem világos, milyen útvonalon érkezne Putyin gépe Magyarországra.
A találkozó pénteken lesz, az ukrán államfő „egy sor intézkedés” javaslatával érkezik.
Ez formailag nem mozgósítás, gyakorlatilag viszont arra is használható anélkül, hogy kimondanák.
Martin Jäger az orosz veszélyre figyelmeztetett. Szerinte Moszkva célja, hogy Európa gazdaságát függővé tegye Oroszországtól.
Összességében Ukrajna területének közel ötöde orosz irányítás alatt áll – közölte Vlagyimir Putyin egy orosz katonai vezetőkkel folytatott megbeszélésen.
Ukrán nők – ápolók, katonák, volt hadifoglyok – beszámolói alapján írta meg Levél keletről című könyvét Inna Sevcsenko. A szerző korábban a félmeztelen tiltakozásairól elhíresült Femen vezetője volt. Milyen dilemmával szembesülnek a nők, anyák, amikor hazájuk hadban áll? Hogyan fest a mai orosz katonák zabrálása? Oldódik-e a tabu a háborús nemi erőszak körül?
A terület kormányzója szerint jelentős károkat szenvedett az energetikai infrastruktúra.
Több nyugati vezető is figyelmeztette Moszkvát, ha az orosz légierő még egyszer megsérti egy NATO-tagállam légterét, akkor lelövik a behatoló drónt vagy harci gépet. Ez nem ennyire egyszerű.
Donald Trump hírszerzési adatokkal támogatja meg az ukránok olajfinomítók ellen indított támadássorozatát, és lehet, hogy még rakétákat is küld hozzá. Oroszországban az ágazat már annyira padlón van, hogy külföldről kell benzint vásárolniuk, miközben ők az egyik legnagyobb kőolaj-kitermelő ország.
Újabb fegyvert kért az ukrán elnök az Egyesült Államokról. Mivel Putyin nem tárgyal, Donald Trump egyre nagyobb hajlandóságot mutat arra, hogy Tomahawk rakétát adjon Ukrajnának, amivel Oroszország európai légtere átjárhatóvá válik számukra.
A kezdeti szankciós gödörből az orosz gazdaság a komoly átszervezéseknek és cselezéseknek köszönhetően megerősödve jött ki, így Putyin legfőbb hazai célja is mindvégig teljesült: a lakosság jól élt, a háború támogatottsága így nem ingott meg. A kocka most van fordulóban: a gazdaság lassul, az infláció magas, az oroszokat Ukrajnánál most már sokkal jobban aggasztják a közértben az árak. Putyin kemény intézkedésekkel készül felpolcolni a megingott költségvetést, durván megsarcol rengeteg kisvállalkozást, luxiadót fontolgat, és úgy néz ki, hatósági árat vezet be az alapvető élelmiszerekre.
Nyilatkozatok szintjén már eljutott oda több európai vezető, hogy fegyverrel oldják meg az orosz repülőgépek légtérsértéseit, még az amerikai elnök is bátorítja ezt, azonban az oroszok láthatóan „csak” trollkodnak, hibrid háborúban utaznak. Gyengén felfegyverzett gépek, súrolt légterek, drónok, átlátszó magyarázkodás és háborús pszichózis – ebből áll össze a moszkvai recept.
Ukrajna kész segíteni Magyarországnak és Szlovákiának az energiahordozók alternatív beszerzésében – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombati kijevi sajtótájékoztatóján.
Meglepő és bombasztikus kijelentéseket tett az amerikai elnök a napokban az ukrajnai háborúval kapcsolatban. Kinek akart üzenni Donald Trump, amikor pellengérre állította az orosz olajat vásárló országokat, köztük Magyarországot is? Mi köze mindehhez Kínának? És vajon mi áll az elnök megszólalásai mögött: a realitások felismerése, ötletszerű vagdalkozás, vagy átgondolt stratégia? Jójárt Krisztián biztonságpolitikai szakértőt, a Svéd Nemzetvédelmi Egyetem kutatóját kérdeztük.
Az ukrán elnök szerint egy régóta fennálló katonai szövetséghez tartozni „nem jelenti automatikusan azt, hogy biztonságban vagy”.
A lengyel miniszterelnök szerint nem egyértelmű helyzetekben viszont óvatosabban kell eljárni.