Több tízezren maradtak áram nélkül Oroszország nyugati részén, miután Ukrajna erőműveket támadott meg
A terület kormányzója szerint jelentős károkat szenvedett az energetikai infrastruktúra.
A terület kormányzója szerint jelentős károkat szenvedett az energetikai infrastruktúra.
Több nyugati vezető is figyelmeztette Moszkvát, ha az orosz légierő még egyszer megsérti egy NATO-tagállam légterét, akkor lelövik a behatoló drónt vagy harci gépet. Ez nem ennyire egyszerű.
Donald Trump hírszerzési adatokkal támogatja meg az ukránok olajfinomítók ellen indított támadássorozatát, és lehet, hogy még rakétákat is küld hozzá. Oroszországban az ágazat már annyira padlón van, hogy külföldről kell benzint vásárolniuk, miközben ők az egyik legnagyobb kőolaj-kitermelő ország.
Újabb fegyvert kért az ukrán elnök az Egyesült Államokról. Mivel Putyin nem tárgyal, Donald Trump egyre nagyobb hajlandóságot mutat arra, hogy Tomahawk rakétát adjon Ukrajnának, amivel Oroszország európai légtere átjárhatóvá válik számukra.
A kezdeti szankciós gödörből az orosz gazdaság a komoly átszervezéseknek és cselezéseknek köszönhetően megerősödve jött ki, így Putyin legfőbb hazai célja is mindvégig teljesült: a lakosság jól élt, a háború támogatottsága így nem ingott meg. A kocka most van fordulóban: a gazdaság lassul, az infláció magas, az oroszokat Ukrajnánál most már sokkal jobban aggasztják a közértben az árak. Putyin kemény intézkedésekkel készül felpolcolni a megingott költségvetést, durván megsarcol rengeteg kisvállalkozást, luxiadót fontolgat, és úgy néz ki, hatósági árat vezet be az alapvető élelmiszerekre.
Nyilatkozatok szintjén már eljutott oda több európai vezető, hogy fegyverrel oldják meg az orosz repülőgépek légtérsértéseit, még az amerikai elnök is bátorítja ezt, azonban az oroszok láthatóan „csak” trollkodnak, hibrid háborúban utaznak. Gyengén felfegyverzett gépek, súrolt légterek, drónok, átlátszó magyarázkodás és háborús pszichózis – ebből áll össze a moszkvai recept.
Ukrajna kész segíteni Magyarországnak és Szlovákiának az energiahordozók alternatív beszerzésében - jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombati kijevi sajtótájékoztatóján.
Meglepő és bombasztikus kijelentéseket tett az amerikai elnök a napokban az ukrajnai háborúval kapcsolatban. Kinek akart üzenni Donald Trump, amikor pellengérre állította az orosz olajat vásárló országokat, köztük Magyarországot is? Mi köze mindehhez Kínának? És vajon mi áll az elnök megszólalásai mögött: a realitások felismerése, ötletszerű vagdalkozás, vagy átgondolt stratégia? Jójárt Krisztián biztonságpolitikai szakértőt, a Svéd Nemzetvédelmi Egyetem kutatóját kérdeztük.
Az ukrán elnök szerint egy régóta fennálló katonai szövetséghez tartozni „nem jelenti automatikusan azt, hogy biztonságban vagy”.
A lengyel miniszterelnök szerint nem egyértelmű helyzetekben viszont óvatosabban kell eljárni.
A tolólappal felszerelt aknaszedőt egy drónról ledobott aknával robbantották fel.
Az ukrán erők több települést vissza is foglaltak az oroszoktól.
Donald Trump az Egyesült Királyságban arról beszélt, hogy hajlandó további lépésekre Moszkvával szemben, de ahhoz fel kellene hagynia egy-két országnak az orosz olaj vásárlásával.
A fronttól 1300 kilométerre található Szalavat olajfinomítót támadták az ukránok. Az oroszok próbálták lelőni a drónokat, de nem jártak sikerrel.
Kijev egyre nagyobb erővel támadja az orosz energiahálózatot, az ukrán katonák pedig naponta ezerszámra eresztik rá kisebb drónjaikat a feléjük tartó ellenségre. Katonai elemzők szerint ugyanakkor a dróngyártás felpörgetése sem elegendő ahhoz, hogy Ukrajna ellensúlyozza Oroszország jelentős fölényét a hagyományos fegyverek és katonák számában. Ráadásul Oroszországban is lépéseket tettek a drónhadviselés fokozására.
Idén már három nagy orosz offenzívát megállítottak az ukránok, Zelenszkij szerint Putyin nem is tud arról, mennyire rosszul teljesít az orosz hadsereg.
Hétfőn kormányzati épületek fölé repülő drónt semlegesített a lengyel államvédelmi szolgálat.
Dmitrij Peszkov szerint Ukrajna csak „érzelmi hatást” akar kiváltani az azonnali tárgyalást kezdeményező felhívásaival.
Oleh Szencov öt évig ült egy orosz börtönben, a háború kezdetén jelentkezett katonának, többször is megsebesült. Most előléptették.
Mark Rutte NATO-főtitkár szerint a légtérsértések ugyan főként a keleti tagállamokat érintik, valójában mind a 32 ország veszélyben van.