„A találkozó tétje a fegyverszünet, nem a béke” – írta a Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök tervezett budapesti találkozójáról Rácz András Oroszország-szakértő a közösségi oldalán. Szerinte ezért békecsúcsnakn nevezni az eseményt értelmetlen, és fegyverszünetről is csak akkor lehet értelmesen beszélgetni, ha a tárgyaláson Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is részt vesz.
Rácz felidézte, hogy a magyar főváros 1994-es budapesti memorandum miatt Ukrajna számára nagyon nem előnyös helyszín, noha az akkori megállapodást szerinte sokan túlbecsülik. „Kijevben nagyon nehezen lehetne elfogadtatni a lakossággal, hogy Ukrajna éppen Budapesten egyezzen bele egy olyan tűzszüneti megállapodásba, amely formalizálná az ország területveszteségét” – írtra a 31 évvel ezelőtt elfogadott dokumentumra utalva.
A szakértő szerint Putyinnak továbbra is olyan követelése van, amely Ukrajna számára elfogadhatatlan. A Donbasz átadásával ugyanis Ukrajna legjobb erődjeit feladva a semmi közepére vonulna vissza, és csak reménykedhetne abban, hogy Oroszország nem támad újra. „Nincs olyan épeszű ukrán vezető, aki ezt elfogadná” – írta. Hogy az orosz elnök mégis ezt követeli, annak egyszerű oka van:
Putyin szándéka nem a megegyezés, hanem az, hogy gyengítse az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatást”.
A találkozót Rácz szerint Moszkva azért dobhatta be egy nappal Zelenszkij washingtoni útja előtt, hogy alávágjon a megbeszélésnek. A budapesti találkozó forgatókönyve pedig az augusztusi, alaszkai csúcshoz hasonlóan alakulhat, amikor Trump végül elhalasztotta a már előkészített szankciók bevezetését.
Rácz szerint érthetetlen, miért jó a magyar kormánynak, hogy kihagyta az Európai Uniót az egyeztetésből, szerinte Orbánék ezzel súlyos külpolitikai hibát követtek el. Az uniós tagállamoknak ugyanis illik tájékoztatniuk a többi tagországot, ha külső partnerrel találkoznak, pláne, ha az Egyesült Államokról és Oroszországról van szó.
Tovább bonyolítja a helyzetet a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC), amelyből Magyarország csak jövő júniusban lép ki hivatalosan, így elméletileg le kellene tartóztatnunk Putyint, noha a kormány már jelezte, hogy ez nem fog megtörténni.
Az viszont látszik Rácz szerint, hogy Putyinnak miért jó a találkozó:
- időt nyer a szankciók és a fegyverszállítások késleltetésével,
- megalázza és gyengíti az EU-t,
- támogatja Orbán a választásokon,
- belföldön azt mutatja, hogy nincs elszigetelve.
Magyar szempontból ugyanakkor az időzítés kifejezetten kellemetlen az 1956-os évfordulók miatt. Trump ugyanis múlt csütörtöktől számolva két héten belüli találkozóról beszélt, az október 23. és november 4. közötti időszak viszont roppant érzékeny a szovjet beavatkozás miatt. Főleg arra tekintettel, hogy Putyin állami médiája pár éve még „színes forradalomnak” és külföldi beavatkozásnak nevezte az 1956-os forradalmat.
Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
