Az orosz védelmi minisztérium benyújtott egy törvényjavaslatot, ami az orosz tartalékos katonák békeidőben való alkalmazásáról szól és gyaníthatóan egy kísérlet a bújtatott mozgósítás bevezetésére – derül ki a Meduza cikkéből.
A törvény szerint ugyanis a tartalékosokat elnöki döntéssel „különleges kiképzésre” lehetne behívni. Ez egy „speciális honvédelmi feladatok” ellátására felkészítő katonai képzés volna. Hogy mik ezek a speciális honvédelmi feladatok? A tervezet szerint ezeket fegyveres konfliktusok, terrorellenes műveletek, illetve külföldi kiküldetések esetén kell majd ellátni.
A különleges képzés időtartama maximum két hónap lehet és a tartalékosok ezen idő alatt külön anyagi juttatásokat kapnának.
A törvény indoklásában szerepel, hogy azért van rá szükség, mert a hatályos jogszabályok a tartalékosok alkalmazását csak háború idejére szabályozzák és nincs szó bennük a béke alatti időszakról.
A törvény meglehetősen nagyvonalúan bánik a fogalmakkal, igyekszik kellően homályosnak lenni ahhoz, hogy minél szélesebb legyen azon körülmények halmaza, amelyek fennállása esetén bevethetővé válnának a tartalékosok.
Külön érdekes a törvény azon része, amely szerint a katonákat innentől kezdve külföldön is be lehetne vetni. Az orosz jog szerint per pillanat is békeidő van, Ukrajnában nem háború, hanem „különleges katonai művelet” zajlik, így egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy a tartalékosok „különleges kiképzése” is mondjuk a Harkivi, vagy a Szumi területen zajlik majd.
Az orosz fegyveres erők mozgósítási tartalékát azok jelentik, akik saját elhatározásukból aláírtak egy szerződést arról, hogy tartalékos katonák lesznek. Vlagyimir Putyin elnök 2015-ben hozta létre a mozgósítási tartalékot, az ebbe belépők szerződése három évre szól. A tartalékosok évente részt vesznek kiképzéseken és a korábbi szerződéses katonák is gyakran szolgálnak tovább a tartalékban.
Az oroszok utoljára 2022 őszén hajtottak végre egy részleges mozgósítást, akkor 300 ezer embert vonultattak be és egy részüket azonnal be is vetették Ukrajnában. A mozgósítás ugyanakkor népszerűtlen intézkedésnek bizonyult, így azóta nem nyúltak hozzá, a fenti törvényjavaslat pedig egy újabb próbálkozás arra, hogy az ukrajnai emberveszteség pótlásának szempontjából nagyon is racionális, ám politikailag meglehetősen káros döntést később kelljen meghozni.
Háború Ukrajnában
2022 óta tart az orosz-ukrán háború. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
