A húsdaráló után az oroszok váratlanul bevetették a forradalmi aknavető rendszert, amivel megfordították a háború menetét. A sebesült katonák riasztó képet festettek az ukrán haderő állapotáról. Elmondták azt is, hogy élték túl Avgyijivka brutális ostromát.
Előbb Olaf Scholz német kancellár árulta be az Ukrajnában szolgáló briteket, majd néhány nappal később az oroszok tettek közzé egy olyan titokban készült hangfelvételt, amelyen magas rangú német tisztek beszéltek arról, hogyan lehetne Taurus robotrepülőkkel lerombolni az Oroszországot és a Krímet összekötő óriáshidat.
A washingtoni agytröszt, a Külkapcsolati Tanács tekintélyes biztonságpolitikai elemzője úgy látja, hogy az amerikai politika manapság azt idézi, mint amikor a 2. világháború előtt a bezárkózás hívei Hitler kezére játszottak, csak most Putyin húz belőle hasznot.
A lengyel miniszterelnök szerint ez nem pusztán rossz ízlésről tanúskodik, hanem erkölcsi és politikai szempontból is felfogadhatatlan üzenet.
Annyi biztos, hogy egy ideig még nem ül össze a két vezető.
Medvegyev szerint Oroszország „történelmi területeinek haza kell térniük”.
A brit lap tudósítója az ungvári és az Ungváron tartózkodó fiatalok életéről ír beszámolójában: van, aki nyugatra készül, van, aki egyszerűen csak szórakozni akar, és nem háborúzni.
Az oroszok kiszivárogtattak egy általuk megszerzett beszélgetést, amit négy magas rangú német katonai vezető folytatott egy Ukrajnának szánt elméleti rakétaszállítmány ügyében.
Magyarország Törökország felé nyújtózkodik földgázért, Orbán Viktor pedig csúnyán keresztbe tehet a NATO-főtitkári poszt várományosának, Mark Rutténak.
Az orosz állami médium, az RT egy állítólagos németországi videokonferencia hangfelvételét tette közzé, amelyen az hallható, hogy német katonai tisztviselők arról beszélnek, hogy Taurus rakétákat kéne küldeni Ukrajnának a krími híd felrobbantásához. A németek vizsgálatot indítottak az ügyben.
Nem kívánják a továbbiakban anyagilag támogatni a tízezrek halálával járó háborúkat folytató, ellenzéki politikusokat a börtönben meggyilkoló diktatúrát.
A magyar kormány az Európai Békekeretbe eddig az általa befizetett mintegy 18 millió dollárt a csádi haderő képességeinek fejlesztésére fordítja, ahelyett, hogy az ukrajnai fegyverszállítást támogatná.
Szergej Szokolovot az orosz hadsereg „lejáratásának” vétségével vádolták meg.
Putyin az orosz parlament két háza előtt csütörtökön elmondott beszédében arról szólt, hogy olyan konfliktus fenyeget, amely nukleáris fegyverek bevetésével és a civilizáció elpusztításával járhat.
A NATO-szövetségesek többsége közölte, nem szándékozik harcoló csapatokat vezényelni az orosz agresszió ellen védekező Ukrajnába, így úgy tűnik, a lehetőséget a hét elején felvető francia elnök, Emmanuel Macron elszigetelődött a katonai tömbön belül. Pedig Ukrajnában már nem kevés NATO-katonai szolgál, igaz, ők közvetlenül nem vesznek részt a harcokban.
Az Alapjogokért Központ igazgatója azt is kifejtette, hogy ha republikánus elnöke lenne az Egyesült Államoknak, nagyobb esély lenne a békére.
Az orosz elnök arról is beszélt, hogy a Nyugat egy, a hidegháborúra emlékeztető fegyverkezési versenybe akarja belerángatni Oroszországot.
Több NATO-tagország ugyanakkor elutasította Macron felvetését.
A moldovai kormány szerint a helyzet nyugodt, és csak a szakadárok „hisztériakeltéséről” van szó.
Nem áll meg az élet a háború alatt sem.
