Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Információs háborút folytat Moszkva Németország ellen azzal, hogy két német katonai vezető kiszivárgott bizalmas megbeszélését az ország destabilizálására használja fel – jelentette ki a Politico tudósítása szerint Boris Pistorius német védelmi miniszter.
A 38 perces felvételt az orosz közmédia, az RT hozta nyilvánosságra és többek között a légierő parancsnoka, Ingo Gerhartz és Frank Grafe dandártábornok hallhatók rajta, akik arról beszélnek, hogy amennyiben Taurus típusú robotrepülőgépeket szállítanának az ukránoknak, azok miként lennének képesek rombolni az orosz infrastruktúrát.
Olaf Scholtz kancellár mindezidáig határozottan elzárkózott a Taurusok szállításától, annak ellenére is, hogy a britek és a franciák a saját robotrepülőikből már adtak az ukránoknak. A kérdésben a német kormánykoalíció sem egységes, talán ezért is sietett Pistorius is ráerősíteni a beszélgetés szigorúan elméleti jellegére.
A kiszivárgott felvétel azért is okozott értetlenséget, mert a WebEx felületéről jutott ki, ami azt jelenti, hogy a beszélgetés résztvevői nem a Bundeswehr saját, biztonságos kommunikációs hálózatát használták.
A megbeszélés az oroszok szerint február 19-én történt és a résztvevők a számba vehető oroszországi célpontokat latolgatták arra az esetre, ha Taurusokat szállítanának Kijevnek. A beszélgetés folyamán ilyen potenciális célpontként említették a Krím félszigetet az orosz szárazfölddel összekötő kercsi hidat is.
A katonai vezetők szerint a kercsi híd megsemmisítéséhez mintegy 10-20 robotrepülőgépre lenne szükség, miközben a németek több mint 600 Taurus-szal rendelkeznek.
A felvételen szóba kerül az is, hogy a robotrepülők beprogramozásához szükséges adatokat miként lehetne eljuttatni Ukrajnába, illetve felmerül az is, hogy tisztán katonai szempontból a Taurusok leszállítása nem sokat változtatna a háború kimenetelén.
A felvétel publikálásának időzítése különösen érzékenyen érinti Olaf Scholzot, aki nemrég kotyogta el nyilvánosan, hogy a brit és francia szakemberek segítik az ukránokat az általuk adott robotrepülőgépek programozásában.
A Scholczhoz hasonlóan szociáldemokrata Pistorius szerint ugyanakkor nem a kancellár elszólása, hanem Navalnij temetése szolgáltathatta a felvétel publikálásához az ürügyet. A védelmi miniszter úgy vélte, a történtek személyi konzekvenciáit illetőleg még korai volna bármit is mondani.
Mások azonban kevésbé voltak megengedőek: „Fejeknek kell hullaniuk” – jelentette ki például a Bundeswehr egy nyugalmazott, magas rangú tisztje a Politicónak. „Egy nem kellőképp biztosított hálózaton ilyen szigorúan bizalmas megbeszélést folytatni súlyos hanyagság” – jelentette ki.
Frissítés:
Bekérették Alexander Lambsdorff moszkvai német nagykövetet az orosz külügyminisztériumba amiatt, hogy egy nyilvánosságra került hangfelvétel szerint német katonai vezetők a Krími híd lerombolásának lehetőségét elemezték – közölték hétfőn orosz hírügynökségek. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő bejelentette, hogy Moszkva magyarázatot követel Berlintől. Boris Pistorius német védelmi miniszter közölte, hogy az ügyészség vizsgálatot indíthat a kiszivárogtatás miatt.
