Dróntámadás érte a zaporizzsjai atomerőművet
Az ukránok tagadják, hogy közük lenne az incidenshez.
Az ukránok tagadják, hogy közük lenne az incidenshez.
Tovább folytatódnak az ukrán szabotázsakciók Oroszország területén.
A Transznisztria néven is ismert területet már március közepén is dróntámadás érte és már akkor is jól látható volt, hogy a káoszból egyedül Moszkva és szövetségesei tudnának profitálni.
A szerb filmrendező a Kremlben látogatta meg Putyint, a háború támogatásáról, majd filmes terveiről beszélt, amihez az orosz elnök támogatását kérte.
A külgazdasági és külügyminiszter kedden Volodimir Zelenszkij hivatalának vezetőjével, szerdán ukrán kollégájával, Dmitro Kulebával tárgyalt.
A szervezet vezetése igyekszik átvenni Ukrajna katonai megsegítésének koordinálását, amit eddig az USA végzett.
Az idei nagy orosz támadást ugyan nyárra várják, ám annak egyelőre az irányával kapcsolatban tanácstalanok, és a nyugati fegyverszállítmányok hiányában csak a fogyatkozó ukrán haderő elszántságában és az orosz vezetés hibáiban bízhatnak. Ezekre azonban nem lehet stratégiát alapozni.
Az ukrán elnök aláírta azt a törvényt, amely két évvel viszi le a mozgósíthatósági életkor alsó határát.
100 milliárd eurós fejlesztési programot fogadott el Németország az ukrajnai háború miatt, de 2027 után ebből már kevés marad, márpedig a fegyver- és lőszergyárak hosszú távú szerződéseket akarnak. A német kormány keresi, de egyelőre nem találja a megoldást.
Oroszország vasárnap hajnalban 11 Sahed drónt, 14 manőverező robotgépet, egy Kh-59-esn rakétát, valamint egy Iszkander típusú ballisztikus rakétát lőtt ki Ukrajnára. A cél a megtámadott ország kritikus infrastruktúrája volt.
A német konzervatív Die Weltnek nyilatkozó lengyel miniszterelnök szerint a nyugati kormányok most már nem vonogatják a vállukat, ha Varsó és a három balti állam az orosz veszélyre figyelmeztet.
Kisebb diplomáciai botrányt kavart tavaly júniusban, amikor Oroszország Ukrajna tudta nélkül tizenegy kárpátaljai hadifoglyot adott át Magyarországnak. A magyar kormány tagadta, hogy tudott volna az akcióról, kivéve Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest, nemzet- és egyházpolitikáért felelős minisztert. A Deutsche Wellének sikerült feltárnia a különös orosz–magyar alku hátterét, és elsőként beszélnie a foglyok közül kettővel. A foglyokból csak egyetlenegy volt magyar, a többi mind ukrán nemzetiségű.
Számtalan kritika érte, végül lépett az ukrán kormány.
Az orosz támadás hírére tömegek özönlötték el az ukrajnai toborzóirodákat, ám a hazafias lelkesedés a háború harmadik évére láthatóan megkopott.
Az ukrán elnöki tanácsadó szerint semmi értelme nincs az ilyen gyanúsítgatásoknak.
Különleges kiállítás nyílik március 26-án a Három Hét Galériában: Marta Szirko ukrán fotóművész az Ukrajnát megtámadó orosz hadsereggel vívott ütközetekben megsebesült ukrán katonákról készített fotóit mutatják be. A kiállítás a Budapest FotóFesztivál 2024 hivatalos programjának része.
A lengyelek és a csehek fegyvert és lőszert is küldenének Kijevnek, Magyarország és Szlovákia viszont kizárólag humanitárius segítséget nyújt az ukránoknak.
Az ukrán légvédelem valamennyi rakétát lelőtte, de így is többen megsebesültek.
Bár hivatalosan még senki nem vádolt meg senkit az akció elkövetésével, a támadás része lehet egy olyan műveletnek, amelynek célja Moldova destabilizálása belülről, és ez egyedül az oroszoknak használna.
Mihail Hazin Vlagyimir Putyin régi munkatársa és a Szputnyik állami hírügynökség elemzője.