Azzal, hogy Kína fegyverként veti be a ritkaföldfémeket, csak utánozza az Egyesült Államokat, amely pont ugyanilyen módszerrel betonozta be uralmát a 2. világháború után – állapítja meg Daniel Ten Kate, aki az ázsiai gazdasági ügyek főszerkesztője a hírügynökségnél.
Annak idején, amikor Mao erői 1949-ben nyomultak előre a polgárháborúban, a washingtoni törvényhozás szigorú exportellenőrzést vezetett be, és a szövetségeseit is rávette, hogy bizonyos cikkeket ne adjanak el az ázsiai országnak. Válaszul a kínai pártfőtitkár elhatározta, hogy az elmaradott agrárországból ipari erőközpontot csinál. A jelszó az volt: utolérni és meghaladni az USA-t. Ám a vége a Nagy Ugrás lett, aminek következtében milliók haltak meg a világtörténelem egyik legnagyobb éhínsége során.
Viszont a gazdasági megújulás atyja, Teng Hsziao Ping már jó 30 éve meghirdette, hogy a ritkaföldfémeket (borítóképünkön egy ilyem bánya Kína délnyugati Yunnan tartományában, Fotó: AFP / Imaginechina via AFP / DYCJ) kell bevetni az ország ellenfeleivel szemben. Amerika 2014-ben megnyerte a pert a Világkereskedelmi Szervezetnél, utána viszont sok millió munkahely szűnt meg a tengerentúlon a fokozódó kínai export miatt. Ez azután elősegítette Trump hatalomra jutását.
https://hvg.hu/gazdasag/20251010_donald-trump-kina-hszi-csin-ping-talalkozo-lemondas-ritkafoldfemek-export
A dolog úgy áll, hogy Kína a 13 kulcsfontosságú technológiai terület közül 5-ben vezető pozíciót foglal el, hét másikban pedig gyorsan tör előre, ideértve a mesterséges intelligenciát, a lítium-ion akkumulátorok, a napelemek gyártását és az innovatív gyógyszereket. Már nem igaz, hogy az ország lekoppintja az amerikai találmányokat.
Sőt, világrekorder, ha azt nézzük, hogy az ipari export haszna a GDP mekkora hányadát adja. Minden államot kenterbe ver a 2. világháború óta. Ékes példa, hogy az ország állítja elő a világ kereskedelmi hajóinak jó felét. Azaz Peking bebizonyította: képes felvenni a versenyt a világ első számú szuperhatalmával.
Trump eddig leginkább azzal volt elfoglalva, hogy felfuttassa a termelést odahaza, egyben próbál alternatív forrásokat találni a ritka fémek beszerzésére. Ám rengeteg minden áll útjában, beleértve a saját politikáját: a behozatali vámokat, a bevándorlás korlátozását és azt, hogy hiányoznak az ösztönzők a többi közt az elektromos autók gyártásának fellendítésére.
De azért a Fehér Háznak is vannak ütőkártyái, csakhogy a Trump-féle húzd meg, ereszd meg bizonyítja: mennyire erős lett Peking, amely képes visszalőni a kereskedelmi megszorítások láttán. Úgyhogy egy sor ország már azon tanakodik, egyáltalán kövesse-e az amerikai példát, miközben kínai termékek árasztják el a világot.
A hatalmas exportgépezet azonban Kínán belül is gondokat okoz, mert a kemény verseny fokozza a deflációs spirált és lenyomja a béreket. A változtatáshoz nehéz politikai döntéseket kellene meghozni, ami növeli a kockázatokat a Kommunista Párt számára.
A Trump elleni küzdelem azonban arról győzi meg a vezetést, hogy önellátásra kell berendezkedni, nem szabad többé az Egyesült Államokra támaszkodni. Egy amerikai illetékes másfelől úgy fogalmazta meg a dilemmát, hogy Amerika jól beásta magát egy nagy gödörbe az eltelt 30 évben és nem lesz könnyű onnan kikeverednie.
Kína azon van, hogy előbb hajtsa végre a technológiai áttörést, mint ahogy a gazdasági bajok kezdik éreztetni a hatásukat. Egyelőre azonban élvezi a történelmi hőstette, hogy ti. mind inkább a maga javára billenti el a globális erőviszonyokat – mutat rá a Bloomberg kommentárja.
Trump vámháborúja
2025. április elején az „America first” jegyében gyakorlatilag az egész világgal szemben száz éve nem látott, brutális „viszontvámokat” jelentett be Donald Trump. Az amerikai elnök lépése nyomán világszerte összeomlottak a tőzsdék, és durván megnőtt egy globális vámháború esélye. Cikksorozatunkban a Trump-vámok hatásait mutatjuk be.
