Az acél- és alumínium-importvámok csökkentésére készül a Trump-kormányzat, értesült a Financial Times és a Bloomberg.
Az amerikai elnök tavaly tavasszal széles körű vámemeléseket hajtott végre, az Egyesült Államok kereskedelmi partnereire kivetett alap „viszonossági vámok” mellett például külön büntetővámot vezetett be Kínával szemben a fentanil beáramlása miatt, de szintén egyedi pluszvámot kapott az acél- és alumínium importja, majd egyes származékos fémtermékek – például az autóalkatrészek és a konzervdobozok – behozatala is. Nyáron Donald Trump megduplázta a sarcot, egészen 50 százalékosra.
A vámcsökkentési tervekről beszámoló kormányközeli források szerint a vámstruktúra bonyolultsága és a gyakori szabályváltozások az amerikai importőröknek is sok nehézséget okoznak, és a Fehér Ház már közölte is a vállalatokkal, hogy a tarifák kiigazításán dolgoznak, de a részletek és az időzítés továbbra sem világos. Az egyik forrás szerint az Egyesült Államok új megállapodást készít elő az Európai Unióval, ennek lenne része a vámcsökkentés.
Az értesülések megjelenését követően az alumínium ára esni kezdett a londoni fémtőzsdén, helyi idő szerint reggel kilenc után nem sokkal 1,3 százalékkal csökkent, tonnánként 3059 dollárra. A cink ára erre válaszolva 1,4 százalékkal, a rézé 0,5 százalékkal esett.
Trump fémvámemelése elsődlegesen a kínai túlkapacitásokat vette célba, de az ostor ugyanúgy csattant Kanadán, az EU-n, Mexikón és Dél-Koreán is. Ez nem zavarta az elnököt, az viszont valószínűleg nem tetszett neki, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed friss jelentése szerint a megugrott vámterheket – ahogy arra számítani lehetett – nem az áruikat az USA-ba eladó külföldi exportőrök, hanem az amerikai importőrök és az amerikai fogyasztók viselik. Ráadásul szinte teljes egészében.
Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed jelentése szerint a terhek közel 90 százalékát viselte tavaly az amerikai fél. Ráadásul egyes becslések szerint a pluszvámok nagyjából ezer dollárnyi adóemeléssel értek fel az amerikai háztartások számára. Az infláció ugyanakkor a januári 3 százalékról decemberre 2,7 százalékra csökkent, ezt azonban elemzők azzal magyarázzák, hogy a kereskedők több áruból még a vámemelés előtt gyorsan betáraztak az amerikai raktáraikban. A felhalmozott készletek kimerülésével viszont megugorhatnak az árak.
Hogy Trump az importvámok visszavágására készül, az vélhetőleg nem független attól, hogy az utóbbi hónapokban bezuhant a népszerűsége. Márpedig novemberben jönnek a félidős választások, neki pedig nyilván nem érdeke, hogy a megélhetési problémák váljanak az USA slágertémájává. A Legfelsőbb Bíróság is hamarosan meghozza az ítéletét a tavaly kivetett vámokról, amelyek közül több megemelése jogtalannak tűnik. Ha ez lesz a végső ítélet, akkor százmilliárd dolláros nagyságrendben kényszerülhetnek vámvisszafizetésre az amerikai cégek.
A Trump-kormányban egyébként nincs egyetértés a vámok lecsökkentéséről. A kongresszus szerdán szavazott arról, hogy visszavonják-e a Kanadára tavaly kivetett tarifákat, és több republikánus képviselő is a párttal szemben szavazott, vagyis a terhek visszacsökkentését támogatta az elnök – egyelőre – hivatalos álláspontjával szemben. Amely tehát, ha igazak a Financial Times és a Bloomberg értesülései, a háttérben már meg is változott.
Trump vámháborúja
2025. április elején az „America first” jegyében gyakorlatilag az egész világgal szemben száz éve nem látott, brutális „viszontvámokat” jelentett be Donald Trump. Az amerikai elnök lépése nyomán világszerte összeomlottak a tőzsdék, és durván megnőtt egy globális vámháború esélye. Cikksorozatunkban a Trump-vámok hatásait mutatjuk be.
