Bár a legtöbben az egész napot otthon töltik s így az energiafogyasztásunk is nőhet, a mostani helyzet lehetőséget is ad arra is, hogy új, zöldebb szokásokat honosítsunk meg. Az Energiaklub és a GreenDependent Intézet szakértői osztották meg velünk tippjeiket, hogy mire figyeljünk a négy fal között, hogy spóroljunk a felhasznált energiával.
Amerikai kutatók mutattak rá, hogy számos termény nem tud megküzdeni a klímaváltozással és a kártevőkkel is egyszerre.
Sokkal kisebb a vízigénye, mint a kukoricának és a cukornádnak, így az elsivatagosodott területeken is lehetne termeszteni, és az agávéból készült etanol több termék fontos alapanyaga lehet.
Az ELTE TTK-n azt vizsgálták, miért hozunk radikálisabb intézkedéseket a járvánnyal szemben, mint a klímaválság ellen. Talán nem meglepő az ok: azért, mert a vírustól jobban félünk. Pedig a klímaváltozástól is kellene.
Nem elég fát ültetni, meg is kell őrizni és fenn kell tartani a meglévőket.
A szépségipar csak az elmúlt években kezdett el zöldülni, ám a változást inkább a vásárlók kényszerítették ki, mintsem a cégek léptek volna - állítja Lotte Tisenkopfa, a lett Mádara szépségmárka alapítója, akivel a skandináv nők szépségfelfogása mellett arról is beszéltünk, hogy szerinte már túl késő-e van ahhoz, hogy valóban zöldebbé váljon a szépségipar.
Jelenleg az élelmiszer 80 százalékát importálják, ezen akarnak változtatni.
Számos kérdés merül fel a koronavírus-járvány alatt az élelmiszerekről és a higiéniáról: elkaphatom a betegséget az ételeken keresztül? Elég, ha csak vízzel mosom meg a nyersen fogyasztandó zöldségeket, gyümölcsöket? Mit fogyasszunk az immunrendszerünk erősítése érdekében? A Felelős Gasztrohős Alapítvány összegyűjtötte a hasznos információkat és a jó higiéniai gyakorlatokat, amikre érdemes odafigyelnünk, ha készételt, vagy alapanyagokat rendelünk otthonunkba.
Bár egyre több növényvédőszer használatát korlátozzák és tiltják be az Amerikai Egyesült Államokban, egy nonprofit-szervezet szerint még mindig nagyon sokat tartalmaznak a gyümölcsök és zöldségek.
Átlagosan fele annyi széndioxid-kibocsátással jár termékenként, ha azt egy közeli üzletben vesszük meg és nem az interneten rendeljük.
A koronavírus-járvány következményeként túlkínálat alakult ki az olaj világpiacán, az egyre alacsonyabb olajárak pedig keresztbe tehetnek annak, hogy csökkentsék a károsanyag-kibocsátást.
A szennyezett levegő súlyos megbetegedésekhez vezet, ami most különösen veszélyes a tüdőt megtámadó koronavírus-járvány alatt. Magyarország pedig nagyon nem áll jól ezen a téren.
Az eredetileg a komposztban található baktérium segítségével néhány óra alatt új palackokat lehet készíteni.
A metán üvegházhatású gáz és az elmúlt évek növekedése még ahhoz képest is különösen nagy, hogy a légköri koncentrációjához az elmúlt évtizedekben az emberiség így is elképesztő mértékben hozzátett.
Li Edelkoort szerint a koronavírus elhozza a túltermelés és a túlfogyasztás végét és a járvány után teljesen átformálódhat a társadalom és ahogy a cégek működnek.
Félő, hogy a kijárási korlátozások feloldása után az újból munkába indulók a fizikai távolságtartás miatt kerülik majd a tömegközlekedést, és még többen ülnek majd autóba, mint eddig.
Ázsiában és Afrikában egyre gyakoribb a veszélyeztetett állatok illegális vadászata a koronavírus-járvány miatt, mert a munkájukat elveszítő vidéki közösségek nem tudják máshogy biztosítani a megélhetésüket.
Az egyre népszerűbb szójafogyasztás is oka az erdőirtásoknak, ráadásul sokszor távolról importáljuk, így az eddig gondoltnál jóval nagyobb az ökológiai lábnyoma. A jó hír azonban, hogy dán kutatók, úgy tűnik, rájöttek, mivel helyettesíthető környezetbarátabb módon a növényi fehérjeforrás.
Az utóbbi években egyre többen száműzték a vegyszereket a háztartásukból, a koronavírus-járvány alatt azonban fokozottan ügyelni kell a takarításra is. Bár koronavírus ellen még nem tesztelték a természetes összetevőjű tisztítószereket, zölden is hatásosan fertőtleníthetünk.
A koronavírus-járvány okozta válság ellenére is van még elég élelmiszer, ám hosszabb távon a sérülékeny országokban komoly éhínség alakulhat ki, ha a fejlett országok nem figyelnek a nehéz helyzetben lévő térségekben élőkre – mondta a Zhvg-nek Diane Holdorf, az Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért (WBCSD) nevű szervezet élelmezésügyekben illetékes igazgatója. A világtanács magyarországi tagvállalatainak tartott előadása után nyilatkozó igazgató szerint a pandémia elmúltával alaposan megváltozik a világ.
