Rehabilitálják a két éve kiszáradt Merzse-mocsarat. Ehhez árkokat fognak – legalábbis részben – betemetni: sekélyebbre és szélesebbre szabják őket, hogy hatékonyabban vezessék ide a csapadékvizet, és több maradjon helyben. Így ismét otthonra lelhet a barna réti héja, a mocsári teknős és a pöttyös gőte is Ferihegy tőszomszédságában.
A szokásosnál hetekkel korábban rajzanak a kérészek a Sebes-Körösön.
Bár nem lehet kizárni, hogy a klímaváltozás miatt enyhébb telek után több lesz a kullancs, nem ez a fő probléma. Sokkal inkább az, hogy egyre szélesebb időintervallumban találkozhatunk a betegségeket terjesztő vérszívó parazitákkal, ráadásul újabb, további veszélyes kórokozókat is terjeszteni képes fajok jelennek meg.
Nagy ígéret az ipari kender, erős rostját és belső fás részét felhasználva könnyen készülhetnek karbonnegatív, egészséges, fenntartható épületek. A fenntartható jó gyakorlatokat támogató, a holland nagykövetség által alapított Tulipán-díj különdíjasa is egy kenderépítéssel foglalkozó hazai vállalkozás lett. Interjú Horesnyi Bélával, a Café Plusz Kft. ügyvezetőjével.
Ami a Pilis, és talán Magyarország legismertebb természeti látványosságával, a Rám-szakadékkal történt, az ékes példája annak, hogy a klímaváltozás mennyire nem csak az élő, de az élettelen környezetre is hatással van. A szurdok lezárását eredményező sziklaomlás hátterében az időjárási szélsőségek és az emberi jelenlét is ott van, ami miatt azt is felül kell vizsgálni, hogyan látogathatjuk.
Veszprém kezdte, de Budapesten lett ügy a méhlegelőkből. Van, ahol beporzó hadművelet, másutt fenntartható gyepgazdálkodás, vagy épp a szerény zöld folyosó névre hallgatnak a vadvirágos programok, amiket a beporzó rovarok kedvére a sokszínűbb ökoszisztémák érdekében indítottak Veszprémtől, Székesfehérváron át Budapestig.
Az akkor megfogalmazott javaslat ma is megállja a helyét, sőt, ha úgy tetszik több mint másfél évszázadnak kellett eltelnie, hogy központi programokkal támogassuk a beporzókat, immár a városokban is. Kis méhlegelő-történelem a múzsák ókori lakhelyétől a vadvirágos városokig. Összeállításunkból kiderül az is, merre keressük a méhlegelőket, ha virág- és rovarnézőbe mennénk.
Nyugalom, várhatóan csak átvonul itt a halak kampós karmú réme.
Soha nem mértek április 9-én hajnalban 15 fokot. Mostanáig.
Önmagában nem lenne baj az örvényesi nádkoronasétánnyal. Ahogy talán azzal sem, hogy az új csónakkikötőhöz 20-30 méteres szélességben öblöt kotortak, és kivágták a parti füzest. A két közvetlenül egymás mellett megvalósuló beruházás hatása azonban összeadódhat, és ezeknek, valamint az egyelőre csak távoli tervekben létező nagyszabású ingatlanfejlesztésnek a Balaton-szerte már rég pusztuló nádas, a természetes partok, közvetetten fürdővizünk, végső soron pedig megszokott balatoni nyaraink látják majd kárát.
Év elejétől működik az 50 forintos palackok – hivatalos néven egyutas italos palackok – kötelező visszaváltási rendszere. Pár hete már meg is vásárolhatjuk az elsőket, amiken ott virít a „Vigyél vissza! 50 Ft” feliratú logó. Ezt a díjat vásárláskor ki kell fizetnünk, de visszakapjuk, ha a kiürült palackot visszavisszük, és bedobjuk az automatákba. Egyszerűnek tűnik, de pár dologra érdemes odafigyelni: videónkban elmagyarázzuk, mire.
Minden helyi lakos, aki jelentkezik, és vállalja a feltételeket, ingyen ágdaráláshoz jut a XI. kerületben tavasszal, hogy helyben maradjon a talajt javító zöldhulladék.
Január végén farkasok elpusztítása miatt vettek őrizetbe három borsodi vadászt. A nagyragadozók visszatérése az erdő-mező ökológiai sokszínűsége szempontjából üdvös, de jelenlétük érdekeket sért. A természetvédők örülnek, a gazdálkodók és a vadászok ellentmondásosabban viszonyulnak hozzájuk. Jelenlétüknek azonban talán nagyobb a füstje, mint a lángja. De mit gondol róluk a természetvédő, a gazdálkodó és a vadász? Videóriport.
Kiszámíthatatlan a jogi környezet, visszaható hatályú a jogalkotás, veszélyben a beruházói és befektetői bizalom a kormány háztartási méretű napelemes rendszereket érintő intézkedései miatt – mondja a Napelem-felhasználók Érdekvédelmi Platformja.
Az óceánvíz melegedése miatt bizonyos bálnafajok egyre gyakrabban "rátévednek" a hajózási útvonalakra táplálékkeresés közben, ami jelentősen növeli a halálos kimenetelű összeütközések kockázatát a vízi járművek és a tengeri emlősök között.
Az Energiaklub ünnepli a home office-t.
Megvesszük-e a bolti tisztítószereket? Feladjuk a csomagolásmentességet? Felülírja-e a higiénia az egyszerhasználatos csomagolóanyagok elutasítását? Négy zöld életmódot folytató segítségével arra kerestük a választ, hogyan hat a hétköznapjainkra és a fenntartható törekvésekre a koronavírus miatti helyzet.
Nem feledhetjük mindazt, ami a járvány kitöréséig történt, és még inkább azt, milyen feladatok várnak ránk az elmúlásával.
Étkezés, vásárlás, közlekedés vagy akár az otthonunk energia- és vízhasználata – számtalan tényezőn múlik, mekkora az ökológiai lábnyomunk. Tudja meg kérdőívünkből, hogy mennyire szennyező, vagy mennyire jár jó úton.
Viszont figyelni kell arra is, hogy Afrikában vannak olyan alacsony jövedelmű, vidéki közösségek, ahol emberek milliói függnek a vadállatoktól. Amíg nincs megfelelő alternatíva nekik, addig fennmarad a veszélye, hogy a vadállatokkal illegálisan fognak kereskedni – véli az ENSZ biodiverzitásért felelős igazgatója.
