A koronavírus-járvány kitörése miatt megtorpant a világgazdaság. Kína az elsők között van, ahol ezt újraindítják, az új gazdasági infrastruktúrára vonatkozó elemek azonban nem minden esetben szolgálják a zöld célokat.
Az eddig gyógyíthatatlan betegségek többmilliárdos kárt okoztak az ültetvényekben. Ez veszélyezteti az élelmiszeripart is, úgy tűnik azonban, hogy a biomérnökök megtalálták a gyógymódot.
Tápérték, élelmiszerbiztonság, ökológiai lábnyom és az élelmiszerveszteség csökkentése: minden érv a helyi termelésű élelmiszerek mellett szólna. Magyarország még szerencsés ebből a szempontból, a Föld nagy részén azonban kivitelezhetetlen, hogy rövidüljön az ellátási lánc az élelmiszeriparban.
Míg sokan attól tartanak, hogy az átállás a nettó nulla kibocsátású gazdaságra munkahelyek megszűnését eredményezné, ennek éppen a fordítottja igaz.
Ez azért nagyon jó hír, mert bebizonyosodott, hogy jóval gyorsabban tudnak alkalmazkodni a környezeti változásokhoz, mint ahogy korábban gondoltuk.
Most először mutattak ki budapesti csapvízben is mikroműanyagot. A víz mellett ráadásul a beltéri levegővel és az elfogyasztott élelmiszerekkel is kerül mikroműanyag a szervezetünkbe.
A szervezet az állampolgárok hiányát demonstrálta így abban a döntésben, amellyel a holland kormány a környezetszennyező nagyvállalatokat, a KLM légitársaságot vagy a Schiphol repteret segítette ki.
A koronavírus-járvány következtében hozott korlátozó intézkedések miatt körülbelül 40 százalékkal csökkent a nitrogén-dioxid és 10 százalékkal a szállópor koncentráció az elmúlt hónapban.
Akár 2-3 hét alatt is felszaladhatnak ránk a pluszkilók a mozgásszegény életmódból adódóan, az immunrendszerünk erősítése pedig kulcsfontosságú a koronavírus-járvány alatt (is). A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége adott hasznos tanácsokat, miből és mennyit fogyasszunk.
A műanyag mikroszemcsék minden eddiginél nagyobb koncentrációját mérték a kutatók a Földközi-tenger fenekéről vett mintákban, de valószínűsítik, hogy máshol is ugyanilyen mértékű lehet a szennyezés.
Bár utólag elnézést kértek, a környezetvédők szerint brutális kár keletkezhetett a tengerparti ökoszisztémában.
Felfedezték a kutatók, hogy az algák tudnak géneket lopni a baktériumoktól, ezáltal jobban tűrik a stresszes, változó környezetet.
Közel sem csodaszer a faültetés: míg van, ahol a fák javítják a talaj vízellátottságát, máshol ellenkező hatást érnek el, és az elsivatagosodás veszélyét növelik. Ilyen Magyarországon a Duna-Tisza köze is. Továbbá vannak olyan fajok, amelyek többet árthatnak, mint használnak.
A klímaváltozás miatt túlszaporodó planktonok számtalan problémát okoznak, és bár meglepőnek tűnhet, de a himalájai jég és hó olvadása is közrejátszik ebben.
