A Nature Medicine szakfolyóirat legutóbbi számában közölt tanulmányban számolnak be a tokiói Keio Egyetem kutatói kísérletükről, amelyben az immunsejteket nem termelő, génmódosított egerek sokkal kisebb agykárosodást szenvedtek el szélütés után, mint a normál egerek.
Josimura Akihiko, a kutatás vezetője szerint bár a szélütés okozta közvetlen, gyorsan lezajló károsodást nem tudják megelőzni, legalább az immunsejtek által okozott másodlagos kárt el lehetne kerülni.
Szélütés után a sérülés helyére érkeznek az immunrendszer sejtjei, köztük a makrofágok és a T-sejtek, amelyek gyulladást okoznak, ezáltal növelik a károsodást. Elsőként az interleukin-23 (IL-23) nevű immunsejtek érkeznek meg az agyba, melyek önmagukban nem ártanak, ám aktiválják a makrofágokat és a T-sejteket. Ha sikerülne megakadályozni, hogy az IL-23 jelezzen a többi immunsejtnek, megvédhetnék az agyat a további sérüléstől szélütés után.
"Tanulmányunk fontosságát az adja, hogy terápiás célpontot kínál. A szélütést követő egy napon belül el kell kezdenünk a páciensek kezelését" - magyarázta Josimura, aki hozzátette, hogy az interleukin-23 elleni kísérleti antitest jelenleg már a klinikai próbák 2-es fázisában van. "Olyan gyulladásos kórképeknél használható majd, mint a krónikus vastagbélgyulladás. Ha ez a szer megkapja az engedélyt, kipróbálhatjuk szélütéses pácienseken is" - mondta Josimura.
Stroke után az immunrendszer is kárt okoz az agyban
Azonosították japán kutatók immunsejtek egy csoportját, amelyek elárasztják az agyat szélütés után, ezzel gyulladást és további idegrendszeri károsodást okoznak.
Benyújtották a javaslatot: így emelné meg a dohánytermékek jövedéki adóját a kormány
„Fáj az elengedés” – Tarr Zoltán a külföldi magyar kulturális intézetekről
A kulturális tárca nem tudta megtartani a külföldi kulturális intézeteket, a külügy vette át.
