Ahhoz még hosszabb idő szükséges, hogy kiderüljön, testen belül is ugyanolyan jól működik-e a tüdő, mint a laboratóriumban. A tüdőtranszplantáció utáni ötéves túlélési arány alig 50 százalék, kevesebb, mint a szív, máj vagy vese átültetése után. Ennek hátterében sok esetben az áll, hogy a beültetésre váró tüdő nem teljesen ép.
A kanadai Torontó Egyetemi Egészségügyi Hálózatának kutatói először a transzplantáció előtt, a testen kívül próbálják kijavítani a tüdőben keletkezett sérüléseket, majd a későbbiekben a beültetés utáni esetleges károsodásoknál is megkísérlik ugyanezt.
Shaf Keshavjee vezetésével a kutatók testhőmérsékleten ellátták a tüdőket a szükséges tápanyagokkal és oxigénnel, majd egy olyan gént juttattak be, amely gyorsan megemelte az interleukin-10 nevű gyulladáscsökkentő anyag szintjét. A gént egy módosított adenovírus, náthavírus segítségével szállították a célhoz.
A kísérleteket sertés- és emberi tüdővel végezték, utóbbiakat nem ültették be betegekbe, ám az állatoknál jól működtek a transzplantált, genetikailag megfoltozott tüdők.
Genetikai tüdőfoltozás: mikor működik?
Testen kívül végzett génterápiával javítottak ki kanadai kutatók adományozott tüdőket, amelyeket túlságosan sérültnek találtak eredeti állapotukban a beültetéshez - adták hírül a Science Translational Medicine című szaklap szerdán megjelent számában.
Újdonság, hogy belülről, a szakértők riogatnak az AI-jal, de felmerült, hogy emögött üzleti érdek is állhat
Microsoft-vezető az AI-ról: Ez a történelem legnagyobb munkaerő-lopása
Para-Kovács Imre: Van ott valaki?
Magyar Péter izomból levillogta Mészáros Lőrincet az autópályáról
Unger Anna: Ez az ország nem büntetheti meg saját magát
Mit gondol Orbán Viktor fenyegetéséről, és hogyan fogja megvédeni a munkatársait?
