Fölösleges vetélkedők halálos kockázatai

A pár ezer embert érdeklő extrém erőpróbák – szaunázó-, zabáló-, vodkaivó, vizelet-visszatartó versenyek – nem a mostani finn szaunabajnokságon torkolltak először értelmetlen halálesetbe.

  • HVG

A szauna-világbajnokság talán nem érdemelt volna többet rosszalló fejcsóválásnál, ha két hete nem követelt volna halálos áldozatot a dél-finnországi Heinola városkában a 12. világkupa. Az egyik döntős, az orosz Vlagyimir Ladizsenszkij súlyos égési sérülésekkel holtan esett össze, miután alig hat percet töltött a 110 fokos izzasztóban. Az általa kihívott finn címvédőt, Timo Kaukonent hasonló vérző sebekkel vitték kórházba, ő túlélte a megpróbáltatást. Nagyon úgy néz ki, hogy a mostani szauna-világbajnokság volt az utolsó.

Az izzadóversenyt a legértelmetlenebb bajnokságok egyikeként emlegetik a jetpacker.com című internetes oldalon, a nagylábujjszkander-világbajnoksággal, a hínárbúvárkodással, a sípcsontrúgó versennyel együtt. E különös vetélkedők némelyike több évtizedes múlttal büszkélkedhet, sőt van köztük olyan is, amelyet művelői évszázadokra vezetnek vissza. A nagylábujj-szkanderezőknek először az 1970-es években, a hínárbúvároknak pedig 1985-ben rendeztek világbajnokságot, a sípcsontrúgók világkupájának brit házigazdái a 17. század elejéről is említenek hasonló megméretést.

Az efféle erőfitogtatásoknak az lenne az értelmük, hogy az átlagemberek képességeivel és felkészültségével is át lehessen élni az olyan győzelmi mámort, amilyenben a naponta több órát edző, elismert sportolóknak van részük. Még ha sokak szemében értelmetlenek is, az efféle versenyek többsége rendszerint legalább ártalmatlan. De nem mindegyik. Szerencsésebb esetben pusztán lelki torzulásokról van szó, melyek miatt Susan Albers klinikai pszichológus, amerikai elhízáskutató idén júliusban nyílt levélben szállt szembe az Amerikában minden évben a függetlenség napján, július 4-én megrendezett hot dog evő bajnoksággal. Szerinte a zabálóversenyek résztvevői azért emelik piedesztálra a saját gyengéjüket, mert önuralom híján képtelenek lemondani kóros falánkságukról.

A függetlenségnapi versenyszerű falást 1916 óta minden évben megrendezik. A sportág krónikásai szerint az első összecsapás spontán szerveződött: négy bevándorló a New York-i Coney Islanden, az egyik legnépszerűbb amerikai virslimárka, a Nathan's standja előtt rögtönzött habzsolással akarta eldönteni, melyikük az igazibb hazafi. Azóta a Nathan's szervezi meg minden évben a világszerte a sportzabálás szuperkupájának tartott hot dog evő versenyt (HVG, 2006. augusztus 12.). A gyomortágító erőpróba rendszeres résztvevői eddig legfeljebb kisebb sportbaleseteket szenvedtek. A hat éven át címvédő Takeru Kobajasinak például 2007-ben edzés közben annyira begörcsölt az állkapcsa, hogy kérdéses volt, el tud-e indulni a versenyen.

Sokkal rosszabbul járhatnak a kevésbé gyakorlott versenyevők. Tavaly Oroszországban egy palacsintaevő verseny győztese, a 43 darabot legyűrő Borisz Iszajev épp a kupát vette volna át, amikor hirtelen habzani kezdett a szája, térdre esett, és meghalt. Az orvosok szerint egy torkán akadt palacsintadarabka végzett vele. Az amatőr evőversenyek tragédiáit gyakran okozzák a nyelőcsőben fennakadó ételmaradékok. Tavalyelőtt egy walesi kisváros kávézójában spontán kialakult evőverseny egyik résztvevőjének, idén januárban pedig egy haiti jótékonysági versenyevés 13 éves indulójának akadt a torkán a falat, és halt meg. A kockázat már az ókori Rómában is fennállhatott, legalábbis erre utal, hogy Lucius Apuleius művében, a korának mindennapjait kifigurázó Az aranyszamárban a főhős ekként mesél: „tegnap este, hogy versenyt zabáltam az asztaltársaimmal és a kelleténél nagyobb sajtos árpakásagombócot akartam mindenáron legyűrni, torkomon akadt a ragadós-pépes étel, megszakadt a lélegzetem, és hogy meg nem fulladtam rajta, csak paraszthajszál híja volt.”

Az evőversenyek mindezek ellenére egyre szaporodnak, de az oroszországi vodkaivó összecsapásoknak a szauna-világbajnoksághoz hasonlóan szakadt végük 2003-ban. Történt ugyanis, hogy egy helyi bajnokság győztese holtan esett össze, 20 perccel az után, hogy alig több mint fél óra alatt másfél liternyit nyakalt be. Hozzá hasonlóan súlyos alkoholmérgezést szenvedett öt ellenfele életét a közeli kórház intenzív osztályán mentették meg. Az amerikai hot dog evő versenyek jól fizetett nyerteseitől eltérően az orosz vodkabajnok a kétes dicsőségen kívül mindössze 10 palack vodkával gazdagabban térhetett volna haza.

Nemcsak a tömény alkohol, hanem a teljesen ártalmatlannak tűnő víz is lehet halálos méreg. Ha valaki rövid idő alatt túl sok vizet iszik, sejtjeinek ionháztartása felborulhat, ami akár végzetes agyi ödémához is vezethet. Három éve egy 28 éves, háromgyermekes amerikai családanya egy vizelet-visszatartó verseny miatt vesztette életét. A versenyzőknek folyamatosan vizet kellett magukba dönteniük. A nyertesnek járó videojáték-rendszert az kapta, aki utolsóként pisilte össze magát. Senki sem tudja pontosan, hogy a szerencsétlenül járt Jennifer Strange hány liter vizet ihatott meg egy ültő helyében, annyi azonban bizonyos, hogy holtan találták, nem sokkal az után, hogy rosszul lett, és hazament a bajnokságról. A versenyt rendező rádiócsatorna sem úszta meg szárazon: tavaly októberben a kaliforniai állami bíróság esküdtszéke 16,5 millió dollár kártérítést szavazott meg a gyászoló családnak.

BALÁZS ZSUZSANNA

Hozzászólások