Húsz évig mínusz 196 fokon: hogyan lesz ebből gyógyulás?

Másodszor ültettek be sikeresen Magyarországon őssejtbankban tárolt őssejtet. A kétéves kislány Miskolcon esett át az eredményes beavatkozáson. De hogyan lehet hozzájutni az értékes sejtekhez?

  • hvg.hu

Egy évvel az első sikeres őssejtbeültetés után, amelyhez szintén őssejtbankban tárolt köldökzsinórvért használtak fel, újabb sikeres transzplantációt hajtottak végre Miskolcon. A mostani páciens egy kétéves kislány, aki születésétől vérlemezke hiányában szenvedett, amelyhez 10 hónapos korában egyéb vérképző szervi rendellenességek is társultak.

A betegség a gyermek 13 hónapos korában akut leukémiává alakult át. Miután az ilyenkor alkalmazott kezelés a kislánynál nem hozta meg a várt eredményt, a kezelőorvos úgy döntött, hogy a testvér születésekor levett és lefagyasztott őssejteket ültetik be. A lefagyasztott őssejtek ugyanis képesek a csontvelő pótlására, új csontvelő felépítésére. Az őssejtek révén olyan egészséges sejtek kerülnek a beteg gyermek szervezetébe – a csontvelőbe és ezen keresztül a vérbe –, amelyekben nincs rosszindulatú elváltozás, így ezeken a sejteken múlik a végleges gyógyulás esélye.

AP

A pár hónapja elvégzett beültetésről azóta már kiderült, hogy sikeres volt, a donor őssejteknek köszönhetően beindult az egészséges vérképzés. A beültetéshez – ahogy az első beavatkozásnál is – a Krio Intézetben, Magyarország piacvezető őssejtbankjában tárolt mélyfagyasztott, mínusz 196 Celsius-fokra hűtött mintát használták fel.

Itthon a leukémia vezet

Magyarországon jelenleg elsősorban a vérképzőszervi daganatos betegségben szenvedőket gyógyítják őssejttel, noha számtalan más betegség gyógyítására is alkalmasak lennének. Az őssejtek a nemzetközi kutatási eredmények alapján akár teljes szervek „újjáépítésére” is képesek.

Az amerikai National Institute of Health (NHI) adatai szerint eddig 10 ezernél több beteget kezeltek már őssejttel, s az intézmény több mint 150 olyan folyamatban lévő tanulmányt említ, amely a köldökzsinórvér felhasználását javasolja. Világszerte használják például daganatos eredetű betegségeknél, abban a stádiumban, amikor a szervezet saját őssejt-tartalékai kimerülnek, például a kemoterápia hatásaként. De gyógyítottak már autoimmun betegségeket – például sokízületi gyulladás – is ilyen módon.

Persze arra vonatkozóan is szinte folyamatosan végeznek kísérleteket, hogy milyen újabb betegségekre lehetne kiterjeszteni az őssejtterápiát. És a magyar kutatók is kiveszik részüket a kísérletezésből. Debrecenben például klinikai kísérletet végeztek akut szívizominfarktuson átesett embereken. A kísérletben a betegek saját csontvelői őssejtjét használták fel úgy, hogy szívkatéter segítségével közvetlenül az elhalt szívizom területére fecskendezték a sejteket. Az őssejtek beépültek az elhalt szívizom területére, s várhatóan hosszú távon javíthatják a működését. Ez is előrevetíti a lehetőségeket.

Attól függ, mennyibe kerül

Itthon a megszületett babák csupán 5 százalékánál döntenek a szülők a köldökzsinórvér lefagyasztása mellett. Alacsonynak tűnhet az arány, de még így is a középmezőnybe tartozunk, ha más országok adatait is megnézzük. Jó hír azonban, hogy emelkedő tendencia figyelhető meg itthon is.

Pedig a köldökzsinórvér tárolása, illetve őssejtforrásként való felhasználása az utóbbi években egyre szélesebb körben lett elfogadott, leginkább azért, mert könnyű gyűjteni, a tárolás után könnyen hozzáférhető, a legnyomósabb érv pedig az, hogy eddig több mint hetven betegség gyógyításában sikerült eredményeket elérni az őssejtterápiával.

Balogh István, a Krio Intézet vezetője szerint a szülők döntésében nagy szerepet kapnak a tárolás költségei. Éppen ezért a díjcsomagok kialakításánál igyekeznek az ügyfelek igényeihez igazodni, így jelenleg is több csomag közül lehet választani, amelyekhez különböző fizetési ütemezést rendeltek. 

Élet mirelitből

A levett őssejteket pedig öt, tíz vagy akár húsz évre is le tudják fagyasztani. Az előkészített sejtkészítményt a tárolás előtt speciális védőoldattal kezelik, ez megóvja a fagyasztás roncsoló hatásától, a sejtekben lévő vízmolekulák kristállyá képződésétől. Az őssejtek így fagyos állapotban is megőrzik életképességüket, akár korlátlan ideig. Az értékes anyag ezután speciális fagyasztózsákba, majd egy fém kazettába kerül. Amennyiben a minta térfogata lehetővé teszi, akár két-három egységre bontható és egymástól elkülönítve tárolható, így, ha szükség lesz rá, többször is hozzá lehet nyúlni.

Nitrogénbe kerül a minta. Bármikor elővehető
Stiller Ákos

Számítógép által vezérelve, meghatározott ütemben történik az őssejtek fagyasztása, -120 és -196 fok közé, ezután pedig folyékony nitrogén gőzében várják jobb sorsukat.

A Krio Intézet amúgy nemrég uniós támogatással vágott bele egy új fagyasztási eljárás tesztelésébe, amely amúgy egy hazai világszabadalomra épül. A technológia lényege, hogy az őssejteket speciális eljárással „tréningelik” a mélyfagyasztásra, amelyek így jóval nagyobb arányban vészelik át a hűtéssel járó „sokkot”, javítva ezzel a sejtek későbbi orvosi felhasználásának lehetőségeit. 

Hozzászólások