szerző:
Kovács Gábor
Tetszett a cikk?

Míg mi nem győzzük emlegetni az utóbbi évek viharos sörforradalmát, addig máshol szinte nyoma sincs. Mert nincs rá szükségük. Ki mások is lennének ezek, mint a belgák.

Mondhatni, olyan sörtörténelemmel, ami nekik meg lett írva, nem is csoda. Volt mire, kikre alapozni. A középkorban a kereszténység elterjedésével számtalan kolostort alapítottak Európában és ezek közül jó néhányban jámbor szerzetesek és hitbuzgó apácák főzték szorgalmasan a sört.

A sör értékesítése fontos bevételi forrás volt, de mi tagadás, a kolostorok lakói maguk is szorgalmas fogyasztói voltak a folyékony kenyérnek.

A középkori sörfőzés talán legnagyobb mesterei a kolostorokban élő szerzetesek voltak. Persze abban az időben még Isten áldása is kellett ahhoz, hogy a főzet sikerüljön, hiszen számos biológiai és kémiai felfedezés hiányzott ahhoz, hogy a sörfőzők biztosak lehessenek dolgukban. Nem véletlenül maradt fenn a mondás: „csak az első kortynál derül ki, hogy a sörfőző gazfickó vagy mester lehetett”.

Manapság is számtalan kolostorban főzik papok a sört a bencés Weltenburgtól a trappista Rochefortig, de gyakori, hogy a főzés mesterségét már világiak gyakorolják az egykori kolostori sörfőzdében.

A tradíciók leghűségesebb őrzői kétségtelenül a belga trappisták. Azért hangsúlyozzuk a belgát ebben az esetben, mert az utóbbi időben egy-egy holland, osztrák, olasz, francia és amerikai kolostor is gyarapítja a trappista sörfőzdék számát. Így világszerte immár 11 sörfőzdében készülnek autentikus trappista sörkülönlegességek.

Az utóbbi években mégis mintha némileg háttérbe szorultak volna a belga sörspecialitások. Nem mintha nem volna komoly rajongói tábora, csak éppen a reflektorfény másfelé irányul. Ez így van akkor is, ha a Belgaco importja évről évre növekszik: több mint harminc belga főzde, kétszáznál is több sörét kínálják a sörínyenceknek, akik ezekből a specialitásokból évente 4000 hektolitert gurítanak le a torkukon.

Hogy nem többet, ennek oka éppen a felemlegetett sörforradalomnak nevezett jelenségben keresendő. Magyarországon jelenleg mintegy negyven kis főzde található, ahol szembemenve az évszázados lágerdömpinggel, különleges felsőerjesztésű söröket főznek. A belga sörfőzők azonban nem csináltak forradalmat, hiszen a söreikkel már évtizedek óta szembemennek az európai gyakorlattal és többtucatnyi felsőerjesztésű sörtípussal örvendeztették meg mindig is a sörrajongókat. Mondhatjuk azt is – és itt természetesen nem a Stella Artois-ra vagy a Jupelier-re gondolunk –, hogy a belga sörfőzés tulajdonképpen maga volt a sörforradalom, a számtalan kis sörfőzdében megszámlálhatatlan és besorolhatatlan.

©

Sem ezek, sem a trappista sörfőzdék nem kezdtek el az utóbbi időben IPA-t, imperial stoutot vagy lágereket főzni, remekül megvoltak – és megvannak ma is – a hagyományos söreikkel. Szemben a manapság divatos crafttal, nem folyamatosan változó kínálattal bombázzák kedvelőiket, hanem a minőség állandóságával igyekszenek kedvükbe járni és az idénysöreikkel tartják állandó mozgásban a szortimentet. Vagy az olyan finomságokkal, mint például most a Chimay sörfőzde legújabb különlegességét, a cognacos hordóban érlelt Chimay Grande Réserve-t.

Az idén a belga sörök hazai rajongóit azzal kényeztetik, hogy minden hónapban más és más belga sörfőzde szakértője érkezik majd hazánkba, hogy bemutassa az általa képviselt sörfőzde különlegességeit. A Dunaparti Matróz Kocsmában havi egy alkalommal megrendezésre kerülő egyedülálló sörvacsorák mellett már Budapest több pontján sajtkóstolóval egybekötve ismerkedhetnek meg a vendégek a belga sörök egyedülálló világával. Elsőként ebben a hónapban a Chimay sörfőzde képviselője mutatja be az 1850-ben alapított apátság söreit és sajtjait. A „Chimay hónap” február 21-én egy hatfogásos sörvacsorával zárul.

A trappista sörfőzdéken kívül természetesen világi sörfőzdék is bemutatkoznak majd az év folyamán, így a Huyghe, a Du Bocq, a Dubuisson és a Léfebvre is. A belga sörök legszélesebb választékával természetesen az idén is a májusi Belga Sörfesztiválon találkozhatunk, amelyet kilencedik alkalommal rendeznek meg.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Kepes András Demeter Szilárdról: Ez az ember így gondolkodik

Kepes András Demeter Szilárdról: Ez az ember így gondolkodik

Bár intim probléma, muszáj beszélni róla

Bár intim probléma, muszáj beszélni róla

Vérhigítóval és vitaminnal kezelte magát a Semmelweis Egyetem koronavírusos rektora

Vérhigítóval és vitaminnal kezelte magát a Semmelweis Egyetem koronavírusos rektora