szerző:
Balla István - Csatlós Hanna - Vándor Éva
Tetszett a cikk?

Ha Bödőcs Tiborral válaszolnánk, akkor azért, mert a humor az maga a humanizmus. Azt is régen tudjuk, hogy ez lehet a leggyilkosabb fegyver egy humortalan, cinikus és agresszív rendszerrel szemben. A NER gőzhengere ellen komolyan küzdeni embert próbáló, de az intézkedéseket, az új arisztokráciát ki lehetett röhögni. Megnéztük, ez hogyan sikerült az elmúlt 12 évben.

Mikor, ha nem most?

Bödőcs Tibor alkotói szabadságának az időzítésébe nehezen lehet belekötni. A humorista a választás másnapjának másnapján közölte, hogy új inspiráció reményében visszavonul kicsit, a bejelentés – és persze a negyedik kétharmad (de ki számolja!) pedig jó alkalmat kínál, hogy számba vegyük a Fidesz elmúlt 12 éves uralmának egyik kulturális hozadékát: a humor megizmosodását. Na, nem a Bagi–Nacsa-féle szerepvállalásra gondolunk, hanem a zsigeri, könnyes nevetésre, amire még Hofi Géza is csettintene. Így aztán – miközben az ország még a választási eredményt dolgozza fel – visszatekintettünk, hogy mit is hozott magával a NER, ha poénban, és nem ellopott milliárdokban mérjük a hatását. Mert, ahogy Bödőcs Tibor is írta az átmeneti búcsújában:

A humorunkat nem tudják kiszervezni alapítványokba.

Bödőcs sebészi pontossággal ragadta meg a NER lényegét, ott vágott, ahol a legjobban fáj. És közben úgy érezhettük, Magyarországon egy humorista maradt a morális világítótorony a hatalomellenes oldalon – a mindenkori hatalomellenes oldalon. Politológusokat megszégyenítő elemzéseket adott a NER mibenlétéről, és szociológusokat lepipálva írta le a magyar társadalom valóságát egyetlen poénban vagy gesztusban. Apropó gesztus: Bödőcs megalkotta Orbán fizikai esszenciáját is néhány mozdulatból, a legutóbbi megszólalásaiban pedig egyetlen szóra szűkítette a lényeget: a KICSI.

Tavaly nyáron a poénjai megugrották azt a szintet is, hogy szállóigévé lettek, ahogy ő fogalmazott, folklorizálódtak: az andizás végigsöpört az országon. A hatás nem véletlen, a Mészáros Lőrinc – Nyári gondolataim című produkciójával összművészeti mesterművet alkotott, amelynek a komplexitásába szinte beleszédülünk.

Hogy az egyik kommentelőt idézzük: „Tibi, egy reflektor vagy a vaksötétben. Soha ne hagyd abba”.

És hogy magát Bödőcsöt Lölőt idézzük: Akinek a kormány ad, annak adatik. Márpedig inspirációból hatalmas tartalékokat halmozott fel a rendszer, nem csoda, hogy a humorista mostanra oda jutott, hogy már unja. Viszont ha már arról van szó, hogy adatik, Bödőcs arról is beszélt, hogy Orbánnak köszönheti a művészi szabadságát. Mi ez, ha nem a NER sikere?

Az ingyen sörnek is van tétje

Fennállásuk 16 éve után be kell látnunk, hogy a Magyar Kétfarkú Kutyapárt (MKKP) a magyar közélet gingko bilobája és Magne B6 vitaminja kombinált tablettában. Egy-egy telibe talált akciójukkal mindig az utolsó pillanatban akadályozzák meg a politikai közélet végső érzelmi elsivárosodását, agyi eltompulását. Nem is szólva arról, hogy a stressz is kezelhetőbb egy jól időzített, váratlanul abszurd trollkodással akkor, mikor már amúgy is durranásig feszülnek az idegek.

Ki hitte volna, hogy az akkor már évről évre egyre intenzívebb állami propagandát toló, naponta migránsozó és sorosozó, az ellenzéknek egész évben mindössze néhány percnyi megszólalási lehetőséget biztosító M1 csatornát érdemes lesz végre bekapcsolni valami értelmes tartalomért cserébe 2018 márciusában? Pedig így történt: a Csirke, vagyis a csirkének öltözött Tichy-Rács József öt percen keresztül kotkodácsolta az MKKP választási programját az adásban, és mikor nem jutottak eszébe az „adatok”, akkor papírról olvasta fel kotkodácsolta el az ott leírtakat – egyesek szerint az „ingyen sör” bináris kódját, a párt legfőbb kampányígéreteihez – örök élet, adócsökkentés, ingyen sör – híven.

A Csirke akkor elég nagyot ment a közösségi médiában, és a világsajtót is bejárta a köztévét közröhej tárgyává tévő jelmezes performansz, amely valójában csak éppen annyira volt bizarr és irracionális, mint amennyire általában is azok az M1 műsorai.

A Kutyapárt egyszemélyes mozgalomként indult Szegeden még 2006-ban, és minden a közlekedési táblák meghekkelésével, stencilezéssel, art gerilláskodással, az Alföldre ígért hegycsúccsal és a szegedi űrállomás cseppet sem nagyravágyó tervével kezdődött. Azóta az MKKP nemcsak kiépített magának egy masszív társadalmi bázist rajongókból és aktivistákból, hanem akcionista művészetté csiszolta viccpárti tevékenységét is.

A 2014-ben pártként bejegyzett MKKP-ra leginkább azért van szüksége a magyar közéletnek, mert tűpontosan, a komfortzónából legalább egy pillanatra kimozdító szarkazmussal és a lehető legváltozatosabb módokon reflektálnak a politikai szellemi színvonalra és a fonákságokra. Például arra, hogy miközben gombamód nőnek országszerte a stadionok, addig a mindennapi bosszúságokat okozó problémákat senki sem orvosolja. Így kapja meg feladatrészül a Magyar Kétfarkú Kutya Párt a kátyúk betömését, a buszmegállók megépítését, vagy épp a közúti átkelők felfestését.

De a kormány gyűlöletet szító bevándorlásellenes plakátkampányára sem tudott senki olyan hatékonyan reagálni, mint a kutyák, akik 2015-ben bedurrantották az ellenplakát-kampányukat olyan üzenetekkel, mint hogy „Erre bezzeg van pénz”, vagy „Ha Magyarországra jössz, meg kell várnod, amíg valaki elmegy, hogy mindig ugyanannyian legyünk!”. Nemcsak nyilvánosan kinevették a Fidesz–KDNP minősíthetetlen stílusát, de ráadásul kevesebbet is költöttek darabonként az „alkotásokra”.

"A gyűlöletkampány szeret téged" - itt vannak a Kétfarkúak újabb plakátjai

A kormányzati sikerkampányhoz időzítette új plakátjai megjelenését a Magyar Kétfarkú Kutya Párt és a Vastagbőr blog. Az új ellenplakátok már az utcán vannak, meg is jelent belőlük egy gyűjtemény.

A NER 12 évében a politikai humornak volt bőven elég ideje kiteljesedni. A kutyáknak köszönhetően pedig ez a humor háromdimenzióssá vált: felköltözött a házfalakra (lásd: a magyar Banksy, vagyis Basky graffitijét a játékvasúton elégedetten mosolygó Orbán Viktorral), megjelent a tévében (Csirke) és kiáramlott az utcára is. Ahogy az megtörtént az MKKP paródia-Békemenetein többször is.

Reméljük, nem fogytak ki az ötletekből, mert kreativitásukra a következő 4 évben is szükség lehet.

A velünk élő abszurd

Azóta van velünk Magyarország legismertebb szatirikus- és álhírportálja, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszere elkezdett kiépülni. A hírBakony betyárjai, Sobri Jóska, Patkó Bandi, Vidróczki Márton és még páran 2010 óta beszámíthatóan forgatják ki napi adagolásban a közéleti híreket. Az indulásukkor még úgy voltak vele, hogy a csípős humor Magyarországon egy olyan dolog, amiből meg lehet élni, aztán kiderült, hogy azért a hirdetőknek annyira mégsem jó a humorérzékük, így a heccelés maradt szerelemprojekt izmosodó üzleti vállalkozás helyett. De mennyivel kevesebb és unalmasabb is lenne a magyar internetes közéleti vicckultúra, ha a Hírcsárda nem mutatta volna meg már a legelején, hogy még egy autoriter hajlamú rezsimben is egész messzire el lehet menni abszurdban és pimaszságban?!

Gondoljunk csak arra, amikor a Hírcsárda csukló nélkül írta meg, hogy Áder János lemondott, vagy amikor megalkották a „négerező” kamu Ripost-címlapot, rámutatva ezzel arra, hogy milyen mélységekig is képes lesüllyedni a kormánypárti bulvár (ezekről az alkotókkal ebben az interjúban beszélgettünk). A Hírcsárda szarkazmusának – amely egyúttal a hírgyártás gyakorlatának paródiája is – Orbán Viktortól kezdve, Csonka Andráson, Karácsony Gergelyen át Rákay Philipig, sokan célpontjai voltak már, de a legnagyobb erősségük, hogy érzékenyen képesek letapogatni az éppen aktuális közérzetet.

Nem jó, de nem is tragikus

Több NER-kritikus zenekar tűnt fel az elmúlt 12 évben, de amelyik kifejezetten a humorra alapozta e kritikáját, az az Apa Zenél volt. Igazából nem is zenekar, hanem egy, az inkognitóját őrizni kívánó volt informatikus-humorista projektje, aki 2015-ben, a KDNP kezdeményezésére elrendelt vasárnapi boltbezárásra válaszul írt egy dalt azzal a nem túl pc címmel, hogy „B*szódjál meg KDNP!”. Ebben, a címben megígért vonalon haladva, de vidáman, füttyögősen küldi el a viharba a mérhetetlen (mérhetetlenül kicsi) támogatottságú kormánypártot és annak vezetőjét, Semjén Zsoltot.

A tulajdonképpen infantilisan egyszerű zenével operáló dal klipje óriási népszerűségre tett szert, mára bőven túl van a milliós megtekintésen a YouTube-on. (Még állítólag Harrach Péter is azt mondta, hogy hallotta a dalt, és zeneileg tetszett is neki.) A boltzárat ugyanakkor visszavonta a kormány, mielőtt kiderült volna, hogy a népakarat ellenében vezette azt be, erre is reagált az Apa Zenél, konkrétan kiadta a Megb*szódtál, KDNP című opusát.

De sorra jöttek ki a dalai más ügyekről is, például a Nem jó, de nem is tragikus című sajátos, vidám, politikai reggae arról, hogy „Nem jó, de nem tragikus / Nem lett ez demokratikus / Lopjál! Ma az etikus / Ő szólt, ezért neki kuss!”. A Kul2rharcban pedig azt emelte ki, hogy „Nem kell nekünk Esterházy, úgysem értenénk meg / Jobb is néhány stadion, oh, minden pénzt megérnek / Nem kell nekünk Európa, nem kell ide pátosz /Talpaink egymáshoz érnek, aztán meg a szádhoz”.

De sorolhatnánk még a hasonló szellemiségben íródott műveket, a választásra buzdító 2018-os Ne maradj otthon!-tól a Gyere haza magyaron át („Gyere nézd a reformok, hogy működnek / A stadionok téged is lenyűgöznek / Látod tele van az államkincstár / Felcsúton is kisvasút jár”) a Magyar vagyokig. Ez utóbbit egyébként a WNTS zenekarral közösen jegyzi.

A WNTS önmagában is kiadott több, a NER-t kifigurázó szerzeményt, például a Mészáros Lőrinc címűt, ami az egykori gázszerelő mesebeli meggazdagodását elemzi. „pezsgőt bontok, közbe' szerzés, országos szintű a pálya / sohase fáj az embernek, ha van pár jóbarátja”.

A NER-világ, valamint a magyar közállapotok ellen készült több dühös rap és punkdal is, de azokon kevéssé lehetett nevetni, viszont a magukat „artfart pop” műfajba soroló Ricsárdgír az állandó kormányzati sikerpropagandát kigúnyoló Mindenki boldog című dala elég ütősre és népszerűre sikeredett. Mert nagyon jó időnként kiröhögni magunkat azt üvöltözve, hogy „Én elhiszek bármit, amit mondtok” vagy azt, hogy „Mindenre elég lesz a kereset / Tök mindegy, hogy nem kaptok mást csak keveset”. Az már csak hab a tortán, hogy a dalhoz készült klipben feltűnik maga Orbán Viktor is, aki találkozik saját maga ifjúkori kiadásával.

A rap alapból társadalomkritikus műfaj, de Magyarországon a mainstream inkább a kék ég, nagy szerelem témakörét választja rendszerint önmegvalósításnak (és így persze a közrádióba is könnyen bekerülhetnek), de azért van néhány olyan új arc, aki bizony erősen odaszúr a közéletnek, a pártoknak és így a NER-nek is, és aki ezekben a beszólásokban a humort sem felejti el. Elsősorban Krúbira és barátjára, Dé:Nashre gondolunk.

Műfaji sajátosságuk, hogy időnkénti obszcén poénjaik miatt csak pironkodva tudnánk néhány dalukat itt példaként felhozni, de azért legyen itt egy 2019-es közös művük, amelyet a kormányzati migránsozás ihletett.  „Megindulunk, délnek tartunk / Migránsflow-val szembe hajtunk / Röszke büszke bátor tábor / Első pihi, gyilokmámor”, kezdik, majd a török–magyar viszonyban Erdoganhoz érve kifejtik, hogy „Fontos neked az, hogy illiberal legyen a flow / G**i nagyot dörren nálunk most a Viktor apó / Felejtsük hát inkább most el, hogy gyűlöljük egymást / Gyere tesó, mészároljunk le egy jó pár migránst”. A dal refrénjében pedig egyenesen az van, hogy „Magyar föld lesz Jeruzsálem / Atya, Fiú, Szentlélek nevében ámen!”

Időnként a Tudósok zenekar is dalban fejti ki, mit gondol a világról és mondjuk a választásokról. Az előző kampányra időzített Csak én című szerzeményéből kiderül, kire kellene szavazni. Ez a jelölt többek közt 12 havi szabadságot ad, övé a legnagyobb kolbász, sámántáncával megoldja a klímaválságot, a választási beszéde legfontosabb része pedig az, hogy „subisubisubiduba”.

A zenekar frontembere, drMáriás egyébként a képzőművészet eszközeivel is rendszeresen kigúnyolja a közéleti szereplőket. Már április 4-én királyként ábrázolta Orbánt az Éljen az Új Monarchia! – Viktor és Erzsébet Klimt műtermében című képében. De sok-sok éve űzi a sajátos, közéleti, szatirikus pop-art műfaját, többek között olyan alkotásokat köszhetünk ennek, mint a Novák Katalint köztársasági elnökké koronázzák Picasso műtermében, a Nemzeti konzultáció Magritte műtermében („Egyetért Ön azzal, hogy Soros György orra valójában sokkal nagyobb, mint amilyennek Brüsszel láttatja, Vera Jourová pedig egy magát cuki Baby Yodának álcázó transznemű vámpír?” – kérdezi a kísérőszövegben), Az új magyar királyi dinasztia megszületése – Mészáros Lőrinc és Várkonyi Andrea a gazdagság, szépség és boldogság Ádámja és Évája, a földi mennyország megtestesítői. De volt képe, amin Márki-Zay Péter megkorbácsolt kislányokból verbuvál Ku-Klux-Klan terroristacsapatot (természetesen Soros-pénzből), de nála az is előfordulhat, hogy kibékül Soros és Orbán.

DrMáriás közéleti sorozatáról mi is rendszeresen beszámolunk, itt tanulmányozhatja a magyar demokrácia elmúlt évtizedeinek legfontosabb történéseit (a Borkai-ügytől a migránsveszélyig) – ahogy azt a művész látja.

És az elmúlt 12 év alatt már azt megtanultuk, hogy a fake news és a propaganda világában mindig jól jön az eligazítás. A hírértelmezést és kommentárt emelte új szintre a Duma Aktuál csapata, amelynek tagja (Ceglédi Zoltán, Hadházi László, Kovács András Péter, Litkai Gergely, Lovász László) megbízható hírérzékenységgel vezetik körbe a hallgatóságukat a világ történésein, és mi észre sem vesszük, hogy kínunkban nevetünk.

Még több Élet + Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:

 

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!