Itt a legtöbb embert nem érdekli a vallás, vagy az egyház. Azért jöttek ki, mert itt a pápa, és a pápa nagy ember, érdekes ember, hát meg akarják nézni közelről

– foglalta össze egy férfi a Rózsák terénél álló tömegben kérdésemre véleményét a pápalátogatásra érkezőkről. A szombaton teljesen lezárt tér körül többen is alátámasztották a férfi szavait amikor elmondták, hogy nem vallásosak, de a pápa szimpatikus nekik. Voltak viszont, akik radikálisabb állítást fogalmaztak meg: két nő arról beszélt, hogy a pápára valójában nincs is szükség. Ahogy egyházi vezetőkre, és jelen formájában az egyházra sincs. „Bőven elég lenne, ha mindenki a Bibliát olvasná és aszerint élne” – magyarázták. Szerintük a Ferenc pápát övező személyi kultuszra semmi szükség.

Ferenc pápa a Rózsák terén, a templom előtt, ahol szombaton járt

Veres Viktor

A Ferenc pápát árgus szemmel követő tömeg egy része volt csupán érdeklődő, egy másik részük valóban vallásos - kérdés, hogy a pápa üzeneteiből mennyi jutott el hozzájuk.

Ferenc pápa egyszer már járt Magyarországon: 2021 őszén a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson tartott misét, utána pedig Szlovákiába távozott, alig fél napot töltött csak Budapesten – de állítólag azt mondta, hogy vissza akar később térni Magyarországra. 2021 ősze óta átalakult a világ: a pápa akkori látogatása után nem sokkal megkezdődtek az orosz csapatösszevonások az ukrán határon, 2022 februárjában pedig elkezdődött a háború, a magyar kormány pedig hivatkozásképp kezdte használni a Vatikánt és Ferenc pápát, amikor Orbán Viktor arról kezdett beszélni, hogy Magyarország mellett csak a Vatikán áll a béke pártján.

Tömeg a Kossuth téren, vasárnap, a pápai misére várva

Veres Viktor

A pápa pedig Budapesten valóban kiállt a béke mellett, mitöbb, a karmelita kolostorban arról beszélt, hogy a háború szólistái vették át a béke kórusának hangját, azonban rögtön ezután említette Európa „kulcsfontosságú” szerepét is. Ferenc pápa egy olyan Európa vágyát fogalmazta meg a karmelitában, amit pont Orbán és kormánya gáncsol: az egyházfő szerint vissza kell térni az unió alapítóinak szellemiségéhez, hiszen ők túl tudtak tekinteni a saját korukon, túl a nemzeti határokon és közvetlen szükségleteiken, emellett pedig képesek voltak az egységre és nem a megosztottság fokozására törekedni. Vagyis

a pápa előbb megsimogatta Orbánt, majd nagy nyilvánosság előtt verbálisan felképelte a miniszterelnököt és a magyar államigazgatást.

Ez a felállás pedig maradt a pápai látogatás végéig: Ferenc előbb elismerően szólt a magyar családpolitikáról, felhozta a nyugati kulturális gyarmatosítást, amiről a kormány is állandóan beszél, majd csattant a pofon: azt mondta, „keresztény értékekről nem lehet bezárkózva tanúságot tenni”, és visszafogottan kiállt a sokszínűség mellett, amikor a mások iránti nyitottság szükségességéről beszélt.

Mosolyból nem volt hiány, de a sorok között üzent a pápa

Lakos Gábor

És lehet folytatni a sort: megköszönte a magyar államnak, hogy támogatják az üldözött kereszténységet akár Szíriában, akár Libanonban, majd verbálisan lekevert egy újabb sallert, amikor a menekültek gyámolításának, befogadásának szükségéről beszélt. Ferenc pápa régóta hangoztatja a menekültek elfogadásának, befogadásának fontosságát: a karmelita kolostorban tartott beszédében azt ugyan elismerte, hogy sok vita övezi a kérdést, viszont az megkérdőjelezhetetlen szerinte, hogy a klímaváltozás és a szegénység elől menekülőkkel foglalkozni kell, hiszen szerinte „vagy közös a jövőnk velük, vagy nincs jövőnk”.

Gesztusértékű az is, hogy a pápa az Orbán-kormányok által nyolc éve folyamatosan démonizált menekültekkel találkozott a Rózsák terén – köztük például azzal a férfival, akit Röszkén illegálisan tartottak fogva a hatóságok.

A pápa pedig nem csak a kormánnyal és az állami vezetőkkel játszotta ezt a kettős játékot: látványosan örült az egyházi iskolák sokasodásának, viszont óva intette a magyar papságot az elvilágiasodástól, szekularizációtól – vagyis attól, hogy "lefeküdjenek" a kormánynak.

Óva intette Ferenc a magyar papságot az elvilágiasodástól, szekularizációtól

Veres Viktor

Ferenc pedig látogatása utolsó napján, a Kossuth téri misén adta át legfőbb üzenetét a vallásos magyaroknak. Az evangéliumi szöveget magyarázva azt mondta, Jézus jó pásztorként először nyájba tereli juhait, majd kinyitja előttük a kaput, hogy terjesszék igéjét – a nyájba bejutni, majd onnan ki viszont csak rajta keresztül lehet, hiszen a kapu ő maga. Viszont – és itt jön a pápa fő üzenete – a vallásos ember arra kapott meghívást, hogy kilépjen komfortzónájából és meghívjon mindenkit a nyájba. A pápa viszont szomorú, mert sokan vallásosként zártak, individualisták, eközben pedig közönyösek „a szenvedők és a szegénységben élők iránt”, sőt, zárt kapukat mutatnak „azokkal szemben, akik idegenek, mások, menekültek, szegények”. A pápa nyitott egyházat szeretne látni, azt szeretné, ha az egyház nem zárkózna be azok előtt, akiknek egyházjogilag rendezetlen a helyzetük. (Itt jár az óriási fekete pont a fordítóknak, hogy csupán annyit mondtak be magyarul, hogy a pápa azt szeretné, ha az egyház nem zárkózna be azok előtt, akik „nincsenek rendben”.)

Mit jelent az egyházjogilag rendezetlen helyzetű ember? Bárkit, aki nem az egyház által elfogadott férfi-nő házasságban él. Vagyis például a melegeket, elváltakat, élettársakat. A pápa feléjük fordult oda vasárnapi homíliájában és erre kérte a magyarokat is.

Kicsit félrefordították a pápa beszédét, amikor az ukrán és az orosz népet említette

A Kossuth téren elhangzott olasz és a Vatican News oldalán az angol szöveget vizsgálva úgy tűnik, a közmédia közvetítésében elhangzó fordítással szemben, amikor Ferenc pápa a háborúról beszélt, csak az ukrán népet emlegette meggyötörtnek, az oroszokat nem.

A pápa gesztusai és mondatai pedig árulkodók: kiderült belőlük, hogy Ferenc pápa korántsem „demens vénember” és pontosan tudja, hová érkezett, érti, hogy a magyar társadalmat milyen kérdések feszítik szekértáborokra – és ezekre próbált úgy válaszolni, hogy egyszerre tett gesztusokat az egész magyarságnak. Politikai, közéleti oldalról azzal, hogy találkozott Orbánnal, Novákkal és a kormány politikusaival, de ugyanúgy meghallgatta Karácsony Gergelyt is. Vallási oldalról pedig azzal, hogy találkozott azzal a Hilarion metropolitával is, aki az orosz Kirill pátriárkának, Vlagyimir Putyin orosz elnök egyházi szócsövének jobbkeze. Vagyis

Ferenc pápa egész látogatása és programja arról szólt, ami vallási vezetőként a küldetése is: ideológiai árkokat próbált betemetni a magyar társadalom rétegei között.

Ferenc pápa olvasatában a kereszténység nyitottságot, elfogadást jelent – gesztusai, látogatásának programjai pedig leckeként szolgálhatnak a mindenkori hatalomnak arról, mit jelent a vallás azzal szemben, amit ők kommunikálnak róla.

Fülke: Legitimálja-e Orbán Viktort a pápalátogatás?

Politikai kampányfogás-e a pápalátogatás, és ha igen, átlát-e a szitán az egyházfő? Mit jelent Ferenc pápa érkezése a magyarországi katolikusoknak, és hogyan érinti az egyházi életet, hogy a világi politikusok a vallás mögé bújnak? És egyáltalán: miért önti a pénzt Orbán Viktor az egyházakba, amikor látszik: az ország egyre kevésbé vallásos, a rendszer tagjai pedig nem követik az egyházi tanításokat?

Ferenc pápa második budapesti látogatása azonban nagy kérdéseket hagy maga után. Kérdés, hogy gesztusai, mondatai üzenetei értő fülekre találnak-e – akár a befogadás fontosságáról, akár a békéről, vagy a szekularizációról szóló részek –, és ha valaki elérti őket, akkor ugyancsak kérdés, hogy a pápa szavai változtatnak-e bármin még ebben az országban, vagy maradnak pusztába kiáltott szövegekként, amikből mindegyik szekértábor kiszemezgeti egyenként, ami neki tetszik.

Úgy fest, üzenetei, gesztusai félre-, vagy meg nem értésétől a pápa is tartott, ugyanis – a szervezők állítása szerint – ő maga kérte, hogy fiatalokkal is találkozhasson. Ferenc pápa a Papp László Sportarénában, 11 ezer kamasz és fiatal felnőtt előtt tűnt a legvidámabbnak megannyi programja közül. A sportarénában senkit nem dorgált, senkinek nem helyeselt, hanem olyat tett, amit egyik más helyszínen sem: valódi vezetőként egyértelmű irányt szabott a legfiatalabbaknak. Arra kérte őket, hogy álmodjanak, vállalkozzanak, mindezt pedig ne mások kárára, hanem mások szolgálatával tegyék.

„Az ember nem attól lesz nagy, hogy felemelkedik, hanem attól, hogy másokhoz leereszkedik”, jelentette ki, majd magyarul – hatalmas tapsot kiváltva a fiataloktól – azt mondta: „aki mer, az nyer”.

Ferenc pápa magyarországi látogatása során nem tett igazságot szemben álló felek között, nem állt ki senki mellett és senki ellen. Egyértelmű hibákra hívta fel a figyelmet, eközben pedig a hit és a béke üzenetét hirdette a három nap alatt.