Csütörtöki premierjétől kezdve vasárnap éjjelig 75 551 néző volt kíváncsi a Rákay Philip produceri és társ-forgatókönyvírói gyámkodásával, több mint hatmilliárd forint állami támogatásból leforgatott, Most vagy soha! című filmre Petőfi Sándorról és a márciusi ifjakról – derül ki a Filmforgalmazók Egyesületének összesítéséből. A film így egy hétvége alatt 162 millió forintot hozott vissza a költségvetéséből, azaz négy nap alatt árának 2,7 százalékát hozta vissza.

„Ezzel a Most vagy soha! minden idők legnagyobb első hétvégi bevételét érte el a magyar filmek mezőnyében, és első hétvégi nézőszámát tekintve is a Covid utáni időszak legsikeresebb honi alkotása” – közölte a forgalmazó.

A film forgalmazója és alkotója természetesen sikerként tálalják ezt az eredményt; hogy lássuk, igazuk van-e ebben, összehasonlítottuk a számokat néhány másik film eredményeivel. (A filmről itt olvasható a kritikánk.)

Top 1

Látványos eredmény például, hogy a Most vagy soha! a heti filmpremierek toplistáján az első helyet szerezte meg – ez magyar filmtől merőben szokatlan teljesítmény. Ehhez hozzátartozik ugyanakkor, hogy egy hosszú hétvége alatt eleve több mozizásra fordítható nap áll a nézők rendelkezésére, ráadásul a március 15. eseményeit feldolgozó filmet finoman szólva is stílszerű március 15. körül nézni; ez ugyanakkor még nem elegendő ahhoz, hogy önmagában megindokolja a kiemelkedő helyezést.

A toplista első helyéhez viszont (ami egyébként objektíven nem jelent semmit, hiszen csak az adott hétvége eredményeit hasonlítja össze egymással) döntően hozzájárult, hogy a hazai filmforgalmazók, aligha véletlenül, nem küldtek moziba ezen a hétvégén igazán kiemelkedő nézettségre számító szuperprodukciót (szándékos fricskaként került ugyanekkor moziba Hajdu Szabolcs minimál-költségvetésből készült, nagyszerű filmje, a Kálmán-nap). Ráadásul a filmet ugyanaz a Forum Hungary forgalmazza, amely a legnagyobb hollywoodi kasszasikerek hazai forgalmazója (noha korántsem biztos, hogy a hazai cég szembemehetett volna a hollywoodi producerek akaratával a helyi ügyekre hivatkozva).

A toplista második helyén így a Dűne: Második rész áll 55 ezer nézővel, ami kifejezetten szép eredmény egy olyan filmtől, amit három hete mutattak be: az ilyenkor szokásosnál kisebb mértékben, csak 30 százalékkal esett a film nézettsége az előző héthez képest, és összesen már csaknem 300 ezer hazai nézőnél tart.

Összehasonlításul: a Dűne: Második részt a bemutatója hétvégéjén 115 ezernél is többen nézték meg.

Az utóbbi időben több nagy produkcióra is kevesebben vagy legfeljebb ugyanennyien voltak kíváncsiak, mint a Petőfi-filmre:

• a Black Adam című szuperhősfilmet a bemutatójakor 60 ezren látták;
• a Napóleont 60 ezren;
• a Dűne első részét 75 ezren;
• a Shang-Chi és a Tíz Gyűrű legendáját 47 ezren.

A 75 ezres első hétvége Magyarországon tehát valóban felveszi a versenyt a nagy produkciókkal.

Ráadásul a bevétel és a nézőszám hányadosából kiszámolható, hogy csak kevés ingyenes vagy nyomott árú vetítésen érték el ezt az eredményt: az országban az átlagos mozijegyár ezen a hétvégén 2341 forint volt (ez múlik azon, hogy multiplexről vagy kisebb moziról van szó, hány IMAX- vagy 3D-jegyet adnak el stb.), a Most vagy soha! átlagos jegyára 2145 forint volt. Nem így történt mondjuk a Fidesz által nyíltan nyomott, még a Békemenettel együtt is vetített Elk*rtukkal. Igaz: úgy tudni, erre a filmre is szerveztek kötelezően iskoláscsoportokat, csak ezúttal a gyerekeknek még a belépőt is ki kellett fizetniük.

Mire elég ez?

Az első hétvége nézőszámai ugyanakkor persze nem tudják biztosan megjósolni, mekkora lesz egy film sikere, ez leginkább a második hétvége nézőszámcsökkenésének arányából derülhet majd ki; az ünnepi dátumhoz kötődő bemutató esélyessé teszi, hogy nagy lesz a visszaesés.

Megnéztük ugyanakkor azt is, hogyan teljesítettek az első hétvégén korábbi magyar filmek,

és ezekhez képest is valóban kiemelkedő a Most vagy soha! első hétvégéje.

Bemutatójakor

• a Semmelweist 29 ezren látták,
• a Hadikot 15 ezren,
• a Blokádot 13 ezren,
• az Elk*rtukat 43 ezren,
• és hogy ne csak kurzusfilmeket nézzünk: a Toxikomát 15 ezren.

Ugyanakkor ezekből a számokból is látszik, hogy nem feltétlenül jelzi előre a film sorsát az első hétvége: a Semmelweis első, nem épp kiemelkedő számaiból egyáltalán nem következett, hogy a film mára eléri a 332 ezres nézőszámot, és 16 héttel (!) a bemutatója után is felfér még a heti top 10-es listára.

Azaz a számokból két dolog szűrhető le: egyrészt, hogy a Most vagy soha! tényleg kifejezetten erősen indított, és hogy ebből még nem következik biztosan a film sikere. Kérdés ugyanakkor az is, mit nevezünk sikernek: ahogy korábban megírtuk, információink szerint ennek a filmnek a sikerétől teszi függővé a kormány, hogy folytatódik-e a jelenlegi irány, amelyben nemzeti és nemzetieskedő történelmi filmekre megy el a filmes források csaknem egésze.

Az, hogy egy hatmilliárdos film piaci értelemben sikeres legyen, tökéletesen kizárt: ehhez 2,8 millió nézőre lenne szükség,

aminek a rendszerváltás óta az ötödét is alig hozta össze film. Azt tehát csak a kormány tudja, mit is nevezünk ebben az esetben sikernek – mert persze a NER újbeszéljében ez a szó is más jelentést kapott.