Kanada a címben is említett ország, ahol tavaly nagyjából minden huszadik haláleset orvosi segítséggel történt. Az országban több mint 320 ezer ember halt meg 2023-ban, ebből 15 300-an eutanázia útján – írta meg a BBC a legfrissebb kormányzati adatok alapján.

Így az orvosilag segített halál, vagyis az eutanázia a halálesetek 4,7%-át tette ki Kanadában 2023-ban, ami 16 százalékos növekedést jelent az azt megelőző év adataihoz képest. Az eutanázia 2016-os legalizálása óta folyamatosan nő a kegyes halált választók száma, a korábbi években még nagyobb mértékben, évről évről 31 százalékkal százalékkal emelkedett ez az arány.

A jelentésből az is kiderül, hogy az asszisztált öngyilkosságot választók átlagéletkora több mint 77 év volt, illetve hogy a többségük, mintegy 96 százalékuk valamilyen előreláthatólag végzetes egészségügyi gonddal küszködött, például rákos volt. A maradék négy százalék ugyan nem volt halálos beteg, de hosszú és összetett betegségekben szenvedtek, ami jelentősen rontotta az életminőségüket.

Kanada azon kevés országok közé tartozik, ahol legalizálták az eutanáziát. Európában Hollandia, Belgium, Luxemburg, Portugália, Spanyolország és Svájc is teremtett erre lehetőséget, míg Európán kívül Kolumbiában, Új-Zélandon és Ausztráliában is jogszerű az orvosilag segített halál.

Természetesen szigorú szabályokhoz van kötve az eljárás kezdeményezése, Kanadában például kizárólag a döntés- és cselekvőképes felnőttek kérhetnek orvosi segítséget életük kioltásához, és csak abban az esetben, ha súlyos és gyógyíthatatlan betegek. Emellett az is megkötés, hogy két független egészségügyi szolgáltatónak is meg kell erősítenie, hogy a beteg jogosult erre a kérelem jóváhagyása előtt.

A kanadai egészségügyi minisztérium jelentésének érdekes kimutatása, hogy az eutanázia nem a fővárosban, hanem Québecben volt a legnagyobb arányú, ahol az összes ilyen jellegű haláleset közel 37%-a történt, annak ellenére, hogy a tartomány Kanada lakosságának mindössze 22%-át teszi ki. Quebec kormánya az év elején tanulmányt indított annak vizsgálatára, hogy miért döntenek náluk ennyien az eutanázia mellett.

Továbbra is nagyon megosztó az eutanázia

November végi hír, hogy megszavazta a londoni alsóház azt a törvénytervezetet, amely lehetővé tenné a gyógyíthatatlan betegségben szenvedőknek, hogy segítség igénybevételével véget vessenek az életüknek. Az egyéni képviselői indítványt, amelyet a kormányzó Munkáspárt frakciójának egyik tagja terjesztett elő, többórás részletes vita után 330:275 arányban hagyták jóvá.

Az Ipsos Mori közvélemény-kutató csoport legutóbbi felmérése szerint a britek 65 százaléka támogatja az élet befejezéséhez igénybe vehető külső segítség törvényesítését, de a szavazás aránya is jól mutatja, hogy továbbra is rendkívül megosztó a téma.

Svájcban nagy visszhangot váltott ki, hogy egy 64 éves amerikai nő úgynevezett eutanáziakapszulában vetett véget az életének. Svájcban viszonylag megengedők a törvények az asszisztált öngyilkosságot illetően, a betegeknek addig van lehetőségük van rá, amíg az utolsó lépést ők maguk hajtják végre. A Sarco nevű eszköz mögött álló szervezetek közölték, hogy egyelőre nem fogadnak be újabb kérelmeket, noha azokból az elmúlt hónapban több mint 370 érkezett.

Maga a kapszula nem helyi gyártmány, a hordozható, 3D-nyomtatással előállítható eszközt egy hollandiai székhelyű cég, az Exit International fejlesztette ki. Elisabeth Baume Schneider svájci egészségügyi miniszter a parlamentben azt mondta, hogy a Sarco alkalmazása nem lesz legális, az Exit International svájci ügyvédei szerint azonban nincs jogi akadálya a gép használatának, és csak később értesültek arról, hogy a miniszter is foglalkozik ezzel a kérdéssel.

Magyarországon Karsai Dániel küzdött az eutanázia legalizálásáért, és ha jogi értelemben nem is járt sikerrel, a kérdés hónapokon itthon is az közbeszéd fontos témájává vált. A Nemzeti Választási Bizottság, a Kúria és végül az Alkotmánybíróság is elutasította Karsai népszavazási kezdeményezéseit, míg később a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága hozott döntést arról, hogy szerinte a magyar állam nem sérti Karsai jogait, amikor nem engedi neki, hogy tiszta tudattal, de szenvedéssel teli életének véget vessen egy olyan – külföldi – országban, ahol jogszerű az egészségügyi személyzet aktív részvételével zajló öngyilkosság. A 2023-ban a HVG olvasói által az év emberének választott Karsai Dániel idén szeptember 28-án hunyt el.

A kiemelt kép illusztráció. Forrás: AFP / Cultura Creative / Zero Creatives via AFP