„Kérjük, kapcsolják be biztonsági öveiket, hajtsák le ülésük kartámaszát, háttámlájukat és az önök előtti asztalokat helyezzék függőleges állapotba. Győződjenek meg róla, hogy az önök melletti ablak napellenzőjét felhúzták” – nagyjából ez a figyelmeztetés hangzik el minden repülőn le- és felszálláskor, ezt követően pedig sok esetben az utastérben található lámpák is lekapcsolnak. De miért olyan fontos felhúzni a napellenzőt? És miért vagyok kénytelen eltenni a könyvemet, amit így a sötétben pont nem tudok befejezni?

A magyarázat egyik fele egyszerű: az utasoknak ezekben a pillanatokban tisztában kell lenniük a környezetükkel. Azon túl, hogy az izgulósabb turistákat megnyugtathatja, ha kilátnak az út legrázósabb perceiben az ablakon, vészhelyzet esetén tényleges biztonsági szempont, hogy rálássunk a szárnyra.

Aki ült már vészkijárat mellett, tudja, hogy felszállás előtt a légiutas-kísérő amellett, hogy elmagyarázza, hogyan nyílik az ajtó, felhívja a figyelmet arra is, csak azután szabad azt kinyitni vészhelyzet esetén, ha az ablakon kinézve nem látunk veszélyforrást – leginkább füstöt vagy tüzet a szárnynál és a motornál.

De hogyan lehet sötétben menekülni?

Bár elsőre talán furcsán hangzik, könnyebb elhagyni a kivilágítatlan repülőt, mint ha égnének a kabin lámpái. Egyrészt, a padlón elhelyezett fényvisszaverő csíkok, amelyek a kijáratok irányába mutatnak, jobban látszódnak, ha nem úszik fényárban a teljes utastér.

Másrészt pedig azért kapcsolják le erre a néhány percre a világítást az esti, éjszakai járatokon, hogy ha valami miatt evakuálni kéne a gépet, akkor az utasok szeme addigra már megszokja a fényviszonyokat. Ha ugyanis a világítás egy műszaki hiba miatt kapcsolna ki hirtelen vészhelyzetben, vagy a több száz utas a fényből lépne ki a kifutóra, legalább pár másodpercre biztosan megzavarodnának a hirtelen környezetváltozástól. A szemüknek ugyanis nem lenne ideje alkalmazkodni a megváltozott helyzethez, így a tájékozódási, orientációs képességük is romlana.

Márpedig vészhelyzet esetén ezek a másodpercek nagyon is sokat jelentenek, és az utolsó, amire szükségük lenne az ijedt utazóknak, hogy még azon is pánikoljanak, hogy nem látnak rendesen menekülés közben. A szerencsétlenség esetén az egyik legnagyobb veszélyforrás egyébként is a füst, ami önmagában jelentősen ronthatja a látási viszonyokat, erről ebben a cikkünkben olvashat bővebben.

Mielőtt azonban túlságosan megijedne a repülésről, fontos kiemelni, nagyon ritkák azok a helyzetek, amikor a vészkijáraton kell elhagyni a gépet. Az amerikai Szövetségi Légügyi Hatóság (Federal Aviation Administration, FAA) 2022-es jelentése szerint az elmúlt évtizedben világszerte összesen 290 alkalommal kellett repülőgépet evakuálni, vagyis évente nagyjából harminc ilyen eset történt. Ezt érdemes összevetni azzal, hogy csak az amerikai hatóság naponta átlagosan 45 ezer járatot felügyel a hivatalos statisztikájuk szerint, a világszerte jegyzett kereskedelmi utak becsült száma pedig több tízmillió évente.

Nyitóképünk illusztráció.