A rutinos repülők már megszokták azokat a biztonsági figyelmeztetéseket, amelyek minden utazás elején és végéhez közeledve elhangzanak a légiutas-kísérőktől vagy az előre rögzített felvételekről. Így eszünkbe sem jut megkérdőjelezni az előírásokat, de mégis miért olyan fontos, hogy felhúzzuk a napellenzőt fel- és leszálláskor? És miért kapcsolják ki még a világítást is? Utánajártunk.
Idén már a tizedik tájfun érte el Japán partjait. A mostani Sanshan mind közül az eddigi legerősebb.
Egy sziklának dőlve fejezhette be a landolását az Intuitive Machines holdszondája, de már a leszállás előtt is támadt egy kisebb probléma a lézeres távolságmérővel. Jó hír azonban, hogy ezzel még nem fulladt kudarcba a küldetés.
Újból működésbe lépett, és már felvételeket is készít a környékén található kőzetekről a japán holdszonda – több mint egy héttel azután, hogy átmenetileg pihenőre küldték a szakemberek energiaellátási gondok miatt.
Van remény arra, hogy újra lehessen indítani a SLIM japán holdszondát, de egyelőre a gazdaságos energiafelhasználás érdekében megszakították az egység áramellátását – közölte hétfőn a japán űrhivatal (JAXA).
Japán is megkísérelte a holdra szállást, de bizonytalan kimenetellel zárult a folyamat.
Egy próbarepülés során problémát jeleztek a műszerek, így a pilóták kényszerleszállást hajtottak végre az Alaska Airlines Airbus-gépével. Az eset nem sokkal azután történt, hogy a társaság egyik Boeingjából repülés közben kiszakadt egy darab.
A Norse Atlantic Airways Boeing 787-es repülőgépe egy 3000 méter hosszú és 60 méter széles futópályán landolt az Antarktiszon, hogy 45 főt és 12 tonna felszerelést juttasson el a Troll kutatóállomásra.
Magyar idő szerint szerda délután sikeres leszállást hajtott végre India Csandrajáan–3 leszállóegysége a Hold déli pólusánál.
A NASA szeretné, ha sokkal olcsóbbá – egyúttal egyszerűbbé – válhatna a landolás a Marson, ehhez pedig egy igen meglepő ötlettel álltak elő a mérnökök.
Szkiáthoszon mindig alacsonyan szállnak a repülők, de a pénteki leszállás rekordernek tűnik.
Az utasoknak egy órán át kellett várakozniuk a repülőgép fedélzetén, hogy a szakemberek fel tudják mérni a károkat.
A francia balesetkivizsgáló szervezet, a BEA jelentése szerint a légii rányítás rossz adatokat közölt a pilótákkal a leszállás előtt, ami majdnem balesethez vezetett.
Ezúttal a Franklin viharciklon miatt aggódhatnak az utasok és a pilóták az Egyesült Királyságban. Egy manchesteri példa azt is megmutatta, miért.
Komoly kellemetlenségeket okozott hétvégén Nyugat-Európa légi közlekedésében az Eunice. A vihar az amszterdami repülőtéren 120 km/h-s széllökéseket is okozott – de hát leszállni csak le kellett valahogy. Már amikor sikerült.
A NASA nyáron útnak indított Mars-járója, a Perseverance február 18-án szállhat majd le a Mars felszínén. Most azt is megmutatták, ezt hogyan kell elképzelni.
Egyes társaságok járatai akkor is a levegőbe emelkednek, ha – most például a koronavírus-járvány kapcsán kialakult félelem és óvintézkedések miatt – senki nem ül a gépen.
Egy lépéssel ismét közelebb kerültünk az önvezető repülőgépekhez, miután német kutatóknak sikerült kifejleszteniük az önálló landolást lehetővé tévő rendszert.
Idén, a mai napig kereken száz, a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre érkező gép szakította meg leszállását irányítói utasításra vagy a pilóta egyéni döntésére. Ezzel az év végéig minden valószínűséggel megdől az úgynevezett átstartolások 2018-as rekordja. Az átstartolás önmagában nem jelent vészhelyzetet, de különös figyelmet igényel a HungaroControl légiforgalmi irányítóitól.
Megkezdte a Ryugu kisbolygó felszínének megközelítését a Hajabusza-2 japán űrszonda, amely várhatóan közép-európai idő szerint csütörtök éjfélkor landol a Földtől mintegy 280 millió kilométerre lévő aszteroidán.
