Az Oxfordi Egyetem és a Floridai Műszaki Egyetem kutatói azt kívánták feltárni, mikortól datálódik a csók, tekintettel arra, hogy evolúciós szempontból nem jelentett hasznot a túlélés szempontjából, és betegségek terjesztésére is alkalmas lehetett.
Emberek, csimpánzok, bonobók, orángutánok is csókolóznak, amiből jó okuk volt arra következtetni, hogy ezt a szokást egy közös őstől örökölték. A kutatásban részt vevő tudósok összevetették a főemlősök megfigyelését az evolúciós kapcsolatokra vonatkozó adatokkal, hogy visszatekerjék az órát és megállapítsák az első csók időpontját.
„Két kulcsfontosságú információt felhasználva egy olyan modellezési módszert alkalmaztunk, amely révén különböző evolúciós forgatókönyveket szimulálhattunk” – mondta Mathilda Brindle, az Oxfordi Egyetem biológia tanszékének munkatársa. A modell több millió lefuttatásának eredményei alapján az első puszi 21,5–16,9 millió évvel ezelőtt történt.
A csók történetéről folytatott kutatásuk eredményeit az Evolution and Human Behavior című tudományos folyóiratban jelentették meg szerdán. A tanulmány szerint az Eurázsiát időszámításunk előtt 40 000-ig benépesítő, a Homo Sapiensszel a kihalásuk előtti utolsó időszakban azonos időben élő neandervölgyieknél feltehetően szintén megvolt ez a szokás.
A csókolózásnak a tudósok általi nem túl romantikus meghatározása „nem agresszív, szájon keresztüli érintkezés, amely nem jár táplálékátadással”. Ebbe a megfogalmazásba beletartozik a szexuális csók ugyanúgy, mint a családtagok vagy barátok között üdvözlési céllal történő plátói csókok. Az azonban továbbra is vita tárgya, hogyan alakult ki a csókolózás és miért maradt fenn.
Brindle szerint a szexuális csókolózás „egyesek szerint hasznos mód a társi minőség vagy alkalmasság megállapítására, emellett a csókolózás egyfajta előjáték is lehet, a szexuális vágy felkorbácsolása és a termékenység esélyének növelése érdekében.” A plátói puszi célja viszont a bonyolult társadalmi viszonyok irányítása, illetve az összetartozás erősítése – mondta a kutató.
