Annyi pozitív hatása van a csókolózásnak, hogy receptre kellene felírni

Csókolózni jó, és nem csak azért, mert ezáltal ezáltal közelebb kerülhetünk párunkhoz, meglepően sok pozitív élettani hatása is van, ha két száj összeér. Íme, mit mond erről a tudomány és a HealthLine.

Fokozza a boldogsághormonok termelését

A csókolózás serkenti az agyban a kémiai anyagok felszabadulását, amelyek aktiválják az agy örömközpontjait, és kellemes érzést keltenek. Ezek közé tartozik az oxitocin, a dopamin és a szerotonin, amelyek eufóriát okozhatnak.

Segít kötődni a másik emberhez

Az oxitocin hozzájárul a párok közötti kötődéshez is. A csókolózás során felszabaduló vegyület elősegíti a szeretet és az érzelmi közelség érzését, növelve a párok elégedettségét, ami különösen fontos lehet hosszú távú kapcsolatokban.

Javítja az önbecsülést

A boldogsághormonok fokozása mellett a csókolózás csökkentheti a kortizolszintet, ami javíthatja az önértékelést. Egy 2016-os tanulmányban megállapították, hogy azoknak a résztvevőknek, akik elégedetlenek voltak a saját megjelenésükkel, magasabb volt a kortizolszintjük. Bár még további kutatások szükségesek a témában, egy-egy csók okozta kortizolcsökkenés mindenképpen jól jöhet.

Csökkenti a stresszt

A kortizolszinttel együtt a stressz is csökken. A csókolózás és más szeretetteljes gesztusok, például az ölelés vagy az „szeretlek” kimondása pozitívan hatnak a stresszkezelésért felelős élettani folyamatokra.

Enyhíti a szorongást

A stresszkezelés része az is, hogy miként tudunk felülkerekedni a szorongásainkon. Egy csók és egy kis gyengédség csodákat tehet, ha belső nyugalomra vágyunk: az oxitocin csökkenti a szorongást, miközben ellazít és növeli a jóllét érzését.

Karbantartja a vérnyomást

A csókolózás megnöveli a pulzusszámot, ami kitágítja az ereket – magyarázza Andrea Demirjian, egy csókolózásról szóló könyv szerzője (Kissing: Everything You Ever Wanted to Know About One of Life’s Sweetest Pleasures). Amikor az erek kitágulnak, a véráramlás fokozódik, ami azonnali vérnyomáscsökkenést eredményez. Tehát a csókolózás szó szerint és átvitt értelemben is jót tesz a szívnek.

Segíthet a görcsök enyhítésében

A vérerek kitágulása és a fokozott vérkeringés hozzájárulhat a görcsök enyhítéséhez is, így akár a menstruációs fájdalmakon is segíthet.

Csillapíthatja a fejfájást

A vérerek tágulása és a csökkent vérnyomás segíthet a fejfájás enyhítésében. Sőt, a csókolózás a stressz csökkentése által akár elejét is veheti, hogy megfájduljon a fejünk.

Erősíti az immunrendszert

A csók során kicserélődő nyál fokozhatja az immunrendszer működését azáltal, hogy új kórokozóknak teszi ki a szervezetet. Egy 2014-es tanulmány szerint azok a párok, akik gyakran csókolóznak, hasonló mikrobiális összetétellel rendelkeznek a nyálukban és a nyelvükön.

Csökkenti az allergiás reakciókat

A csókolózás jelentősen enyhítheti a pollen és házipor-atka által kiváltott allergiás tüneteket, például a csalánkiütést. Mivel a stressz súlyosbíthatja az allergiás reakciókat, a csókolózás stresszcsökkentő hatása ezen a téren is jótékony lehet.

Segít megelőzni a fogszuvasodást

A csókolózás serkenti a nyálmirigyek működését, ami fokozza a nyáltermelést. A nyál segít megtisztítani a fogakat az ételmaradékoktól, elősegíti a nyelést, és gátolja a fogszuvasodás kialakulását.

Növeli a szexuális vágyat

A romantikus csók fokozza a nemi vágyat, és gyakran ez dönti el, hogy egy nő szexuális kapcsolatot létesít-e valakivel. A nyálban található tesztoszteron, amely a szexuális izgalomért felelős hormon, mennyisége pedig a szenvedélyes csókolózás során növekszik.

Erősíti az arcizmokat

A csókolózás során legalább 2, de akár 34 arcizom is dolgozhat egyszerre. Így a rendszeres csókolózás még edzésként is felfogható az arc és a nyak izmainak. Ez feszesebbé teheti az arcot, és serkentheti a kollagéntermelést, amely hozzájárul a fiatalosabb, feszesebb bőrhöz.

Sőt az arcizmok használata közben kalóriát is égethetünk, percenként 2 és 26 kalória között, attól függően, milyen szenvedélyesen csókolózunk.

A nyitókép forrása: TREVOR ADELINE / CAIA IMAGE / SCIENC / NEW / Science Photo Library via AFP