A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) laboratóriuma a napokban igazolta az influenza A(H3N2) új változatának jelenlétét. Ugyan a genetikai vizsgálatok azt mutatják, hogy ez a vírusváltozat kismértékben eltér az idei influenza elleni védőoltásban szereplő H3N2 altípustól, de mint azt Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratórium igazgatója egy Facebook-posztjában kiemelte, ez nem jelenti azt, hogy „szuperinfluenzaként” kellene emlegetni, csupán egy úgy variánsról van szó.
Hozzátette, az egyébként influenzavírusoknál nem meglepő új változat megjelenése miatt korábban indult a szezon szinte mindenhol. Megjegyezte azt is, hogy ugyan jelenleg Európában főként az 5-14 éveseket érinti a fertőzés, a kórházi kezelések szükségessége pedig főként a 65 évnél idősebbeket, ami összhangban van a vírus járványtani tulajdonságaival, ám ez a szezon során még változhat, hiszen sok tényező befolyásolja.
Azt ő is fontosnak tartotta megjegyezni, hogy akár egy korábbi, hasonló influenzavírus által okozott fertőzés, akár az oltásban szereplő vírustörzs révén kialakult immunválasz jelenleg is részleges védelmet nyújthat, vagyis súlyos megbetegedés és komolyabb szövődmények elkerülhetőek.
Kemenesi Gábor szerint ahol idős családtag, kisbaba, fiatal gyermek, krónikus beteg vagy például szervátültetésen átesett családtag van, ott érdemes a családtagoknak is beoltatni magukat.
A néphiedelmekkel ellentétben nem nő harmadik karunk a vakcinától, jómagam most hétfőn felveszem. A védelem kialakulásához kell némi idő, így igencsak indokolt ezt mihamarabb meglépni.
– jegyezte meg a virológus, aki szerint a vakcina felvétele mellett érdemes odafigyelni a higiéniára is, vagyis többek között arra, hogy mossunk kezet és betegen kerüljük a közösségeket.
Kemenesi Gábor emellett tudományosabb magyarázatot is adott arra, hogy mit jelent azt hogy az influenzavírusnak több variánsa is van. Mint ismert, a szezonális influenzavírusokat A és B típusokba soroljuk, a mostani H3N2, az influenza A vírusok közé tartozik, de kapott még egy K alcsoport jelölést is. Erre azért van szükség, mert a közismertebb mutációk nem csupán a többi influenzához való rokonságát alakítják, de az úgynevezett antigenitást is, azaz azt, hogy ez immunrendszerünk által korábban már látott influenzavírusokhoz mennyire hasonlít, a kialakult antitestek mennyire tudják megfogni és védeni ellene.
„Ami a koronavírusnál a tüskefehérje, az itt leginkább az úgynevezett hemagglutinin fehérje – ez egy felszíni fehérje (bunkósbot) a vírus felszínén, amivel a sejtekre dokkol fertőzés során és egyben a vírus elleni védelem, a vírust semlegesítő antitestek egyik fő célpontja is. A mostani domináns törzs több olyan változást is felszedett, ami éppen ezt az elsődleges védelmi vonalat gyengíti, azaz a korábbról vagy éppen a vakcina által kialakított antitestektől kisebb fokú védelmet várhatunk – a korai laboratóriumi adatok most ezt mutatják” – tette hozzá.
