Rhinovírusok, RSV, influenza, koronavírus. A téli hónapokban jelentősen megugrik azoknak a száma, akik valamilyen légúti megbetegedéssel küzdenek, amit a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ jelentései is hétről hétre igazolnak. Vannak, akik ezeket különféle vitaminok és étrend-kiegészítők szedésével igyekeznek kivédeni, mások a gyömbérshotra, a hideg-meleg váltózuhanyra vagy az évenkénti influenza elleni védőoltásra esküsznek. Hogy ezek közül mi és mennyire hatásos, és egyáltalán lehet-e valamivel célzottan erősíteni az immunrendszert, azt Dr. Kádár János immunológus, infektológus, belgyógyásszal, valamint Dr. Rósa Ágnessel, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének alelnökével jártuk körbe.
Vitaminok, ásványi anyagok, étrend-kiegészítők
C-vitamin, D-vitamin, cink, szelén, omega-3 zsírsavak, különféle gombák és drága multivitaminok, amik elvileg mindent tartalmaznak, amire az emberi szervezetnek szüksége lehet, a gyártók pedig azt ígérik, hogy ezekkel a termékekkel erősebb immunrendszert, így a betegségek elleni hatékonyabb védelmet lehet elérni.
AFP
Kádár János immunológus szerint viszont nem sok értelme van, ha valaki mértéktelenül tömi magát vitaminokkal és ásványi anyagokkal. Ezeknek a zöme ugyanis egyszerűen kiürül a szervezetből, ha pedig nem, az esetenként nagyobb kárt tesz, mint amennyi hasznot hoz.
„Magyarország egy picit szelénhiányos területen van, mert távol van az óceánoktól. Tehát ha a szelént normális mértékig pótoljuk, az hasznos, ha viszont túl sokat adunk, az már nem jó. Ugyanez a helyzet a D-vitaminnal, aminek van egy kis immunstimuláló hatása, ezért ha 3000-4000 egységig pótoljuk naponta, akkor az fokozza egy kicsit a szervezet ellenálló képességét. Ha viszont túlpótoljuk, nem tud tőle megszabadulni a szervezet” – magyarázza a szakember.
Hogy ennek a fajta túladagolásnak pontosan milyen negatív hatásai vannak, arról a Házi Gyermekorvosok Egyesületének alelnöke, Rósa Ágnes azt mondja; A-vitamin esetében fejfájás, hányinger, bőrszárazság, hajhullás, tartós túladagolás esetén májkárosodás, D-vitamin esetében hányinger, szomjúság, izomgyengeség, túl magas kalciumszint, vesekőképződés, vesekárosodás is előfordulhat. A nagy dózisú E-vitamin pedig fokozhatja a vérzésveszélyt.
A vízben oldódó vitaminok kiürülnek a szervezetből, de a B6-vitamin tartósan nagy adagja idegrendszeri károsodást (zsibbadást, evészavarokat) okozhat, míg a C-vitamin nagy mennyiségben hasmenést, gyomorpanaszokat, illetve vesekőre hajlamos betegeknél a vesekő kialakulásának kockázatát növeli
– teszi hozzá. Rósa Ágnes szerint ugyanakkor a D-vitamin szedése mindenkinek ajánlott a téli időszakban, erről viszont érdemes háziorvossal konzultálni, aki ennek pontos adagját és alkalmazását receptre is felírhatja. Megjegyzi továbbá, hogy az életkornak megfelelő, változatos és természetes vitaminokban gazdag táplálkozásnál nincs jobb vitaminforrás. „A zöldségben, gyümölcsben meglévő vitaminok megfelelő módon támogatják az immunrendszert a betegségek elleni védekezésben.”
Ha mindenképp a bizonyos betegségek elleni védelem kialakítása a cél, Kádár szerint léteznek olyan receptre kapható kapszulák, amik a leggyakrabban előforduló baktériumok elölt változatait tartalmazzák.
