A két féltekén eltérő időben van tél és nyár, éppen ezért sok következtetést lehet levonni a téli időszakhoz kapcsolódó influenza alakulásából. Amikor itt nálunk éppen rekkenő hőség volt, a déli féltekén kabátot hordtak az emberek. És történt valami nem várt dolog az ottani influenzaszezonban.
Bár a vírusok evolúciója általában lassú, kiszámítható folyamat, azonban néha akad egy-egy különutas szereplő, és most valami ilyesmi történt: felbukkant az influenza A (H3N2) vírus egy eddig ismeretlen mutációja. Az új törzsnek a subclade K (K szubklád, K alklád) nevet adták a szakemberek. Az új vírusvariáns igen gyorsan terjedt az előző szezon végén (Ausztrália történetének legsúlyosabb influenzaszezonját okozta), és most azt jósolják, hogy az északi féltekén is dominánssá válhat a közelgő időszakban.
Mindez azért is gond, mivel valószínű, hogy a meglévő oltóanyagok kevésbé lesznek hatékonyak az influenza ellen ezen a télen, mint ahogyan azt a szakértők előre jelezték. Mindez abból adódik, hogy az adott évre vonatkozó oltást mindig egy fajta „jóslat” alapján készítik. De persze ez nem valamiféle véletlenszerű találgatás. Az influenzaszezon csúcspontján az influenza A és influenza B vírusok több variánsa terjed az emberek között. Mivel körülbelül kilenc hónapba telik, mire egy adott féltekén mindenki számára elegendő oltóanyagot állítanak elő, a tudósok és az egészségügyi hatóságok évente kétszer találkoznak (egyszer az északi, egyszer a déli féltekén), hogy eldöntsék, mely variánsok terjednek a legnagyobb valószínűséggel a lakosság körében, azaz mely variánsokat kell lefednie egy szezonális influenza elleni vakcinának. Ennek a megalapozott találgatásnak egy része az adott időszakban világszerte terjedő influenzatörzsek nyomon követéséből származik – magyarázza a Gizmodo.
Már a korábbi években is bebizonyosodott, hogy ezek előrejelzések általában beválnak, és a vakcinák legalább mérsékelt védelmet nyújtanak a betegséggel szemben. Az influenzavírusok azonban folyamatosan fejlődnek, és a variánsok fokozatosan mutálódnak (ezt a folyamatot antigén-sodródásnak nevezik). Olyan változatok jöhetnek létre, amelyek jelentősen eltérnek attól, amire a tudósok számítottak. Úgy tűnik, ez történik most az influenza A esetében.
Persze továbbra is fennáll annak a lehetősége, hogy ez a K altípus nem fog széles körben elterjedni Észak-Amerikában, mivel egyidejűleg más influenzaváltozatok is keringenek majd a környéken. De sajnos nem lehetünk túl optimisták. Az Egyesült Királyságban a szokottnál korábban köszöntött be az influenza időszaka, és iaz egészségügyi szakemberek attól tartanak, hogy az idei szezon különösen súlyos lehet, ha a domináns törzs új mutációi megkerülik az emberek immunvédelmét.
Hogy mindez mit fog jelenteni a mindennapokban? Nos, világvégére ugyan nem kell készülni, de a szezon valószínűleg intenzívebb lesz a szokásosnál. A megszokott „néhány napos influenza” helyett több lehet a komolyabb lefolyású betegség, és a járványhullám is gyorsabban futhat fel.
Mindenesetre az oltásnak továbbra is van értelme, mert még ha nem is teljes a védelem (még mindig jobb a semminél), mindenképpen csökkenti a súlyos szövődmények veszélyét, vagy ahogy a kutatók fogalmaznak: még így is jó eséllyel megelőzi a legsúlyosabb eseteket — különösen a gyerekeknél és az időseknél.
A vakcina a jelenlegi becslések szerint még egy nem egyező variáns esetében is 70-75 százalékban hatékony az influenza miatti kórházi kezelések megelőzésében gyermekeknél, és 30-40 százalékban a felnőtteknél. Az oltás mellett fontos a megfelelő higiénia, a betegség esetén otthon maradás, és maszk viselése a magasabb kockázatú helyzetekben (a jól illeszkedő maszkok, például a KN95 vagy az N95 a leghatékonyabbak).
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, kövesse a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
