Tényleg elviselhetőbbé teszik a fák a hőhullámokat? Mutatjuk, mit mond a tudomány
Amerikai és ausztrál kutatók 9000 város adatait elemezték, hogy kiderítsék: milyen hatása van a fáknak a hőhullám idején?
Letérköveztek egy szigetet, ami a szentendrei belvárossal szemben bukkant ki a rekordalacsony Dunából.
Hiszen Magyarországon egyetlen talpalatnyi föld sem maradhat csak úgy térkő és szürke beton nélkül, nem igaz?
– kérdezte az akciót szervező Szentendrei Dunavirág Társaság, akik ezzel a performansszal szeretnének görbe tükröt mutatni annak a trendnek, hogy egyre több terület kap mesterséges burkolatot, térkőborítást, pedig mint írták, „egyre világosabb, hogy pont az ellenkező irányba kell mennünk”.
A sok-sok burkolt felület erősíti a városi hősziget-hatást, növeli a hőhullámok gazdasági és egészségügyi következményeit, és ha esik is valamennyi, ezek a felületek megakadályozzák a csapadék beszivárgását.
Ha alkalmazkodni akarunk a forróbb, szárazabb, szélsőségesebb klímához, akkor ahol csak lehet, nem burkolni, hanem zöldíteni kell.
A „fenntartható, örömteli és alkalmazkodó életmódot” elősegíteni kívánó társaság szerint „idén Szentendrén különösen nehéz úgy tenni, mintha mindez valami távoli probléma lenne”, emlékeztetnek a rekordalacsony vízállás miatti ivóvízhiányra – Szentendrén több ezer ember marad ivóvíz nélkül – és az energiaválságra.
A szigetet el is keresztelték – Adamis Béla, egykori helyi költő és földmérő után Bélás-szigetnek – majd, mint posztjukban írták, felszedték a térkövet és visszakenuztak a városba.
Hogyan lehet hűvösebb 40 fokban is a városokban? Sok félmegoldás mellett vannak kifejezetten jó példák is
Nem akkor fognak a városi fák hatékonyan hűteni hőhullámok idején, ha sok van belőlük, hanem ha a telepítésükkor olyan szempontokat is figyelembe vesznek, mint a helyi klíma, az épített környezet vagy a már ott élő növények. Az elsivatagosodó Szegeden török és kazah fajokkal is kísérleteznek.
