A városokban és a kisebb településeken általában 1–3 Celsius-fokkal magasabb a hőmérséklet, mint az azokon kívül eső területeken. Ennek ismert oka, hogy a beton, tégla és aszfalt elnyeli a hőt, amit aztán lassan, de folyamatosan kisugároz magából. A városok egyes részein akár 7 Celsius-fokkal is magasabb lehet a hőmérséklet a külső területekhez képest, vagyis ezeken a pontokon lehet hőszigetről beszélni.
Ez a jelenség rendkívül veszélyes lehet, ugyanis felgyorsíthatja az ember kimerülését és a kiszáradást is, ha pedig eleve valamilyen alapbetegsége van az adott személynek, akkor ez a fajta hőhatás akár halálos is lehet.
A szakemberek szerint a városok felforrósodásának van egy lehetséges ellenszere: a fák. A világ számos pontján igyekeznek minél több fát ültetni a szakemberek a városokon belül, hogy azok árnyéka enyhítse a hőhatást, és elviselhetőbbé tegye a globális felmelegedés korbácsolta súlyos hőhullámokat.
Hogy mennyire hatásos mindez, arról amerikai és ausztrál kutatók írtak egy cikket a The Conversationre.
https://hvg.hu/360/20250706_hvg-klimaszabalyozas-varosi-faultetes-szabalyok-fajlista-felmelegedes-szeged
Hogy választ adjanak a kérdésre, a kutatók 9000 város adatait elemezték, ahol összesen mintegy 3,6 milliárd ember él. A kutatók megnézték, hogy milyen hatása van a fáknak most, majd kivették a képletből az összeset, hogy lássák, mi lenne nélkülük.
A vizsgálat azt mutatta, hogy a fáknak köszönhetően csaknem felére csökken a városi hősziget-hatás által csapdába ejtett hő mennyisége.
A jelenség örvendetes, a szakemberek azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy ez a hatás nem egyenletesen oszlik el. A gazdagabb városrészeken vagy a külvárosokban általában több fa található, így a hatás inkább ott koncentrálódik.
Miért pont a fák?
A kutatók szerint nem véletlen, hogy a szakemberek a faültetésben gondolkodnak. Ezek a növények egyfajta természetes légkondícionálóként működnek, árnyékolják a talajt és megakadályozzák a környező aszfalt és épületek felmelegedését.
A levegőt is hűtik azáltal, hogy leveleikből vízgőzt bocsátanak ki, ezzel pedig észrevehető hőmérséklet-különbséget tudnak okozni, különösen a forró nyári napokon.
https://hvg.hu/360/202050_faallomanyfelmero_zold_utat_kapnak
Minderre szükség is van, tekintve, hogy az ENSZ adatai szerint a világ népességének mintegy 55 százaléka él ma városokban, 2050-re ez az arány pedig 68 százalékra emelkedhet. Mivel a globális felmelegedés sűrűbb és tartósabb hőhullámokat eredményezhet, így a városi hőszigetek hatása is felerősödhet.
Nem ez az első
A kutatók hangsúlyozzák, hogy korábban is végeztek már hasonló mérést más szakemberek, ám azokhoz leginkább műholdas adatokat használtak fel. Márpedig az olyan felületek, mint az utak és a tetők sokkal melegebbé válhatnak, mint a felettük lévő levegő, különösen akkor, ha közvetlen napfény éri őket. Emiatt a módszer túlbecsülheti a fák által nyújtott hűtőhatás mértékét.
Ezzel szemben a levegő hőmérséklete jobban tükrözi a valós helyzetet, ráadásul az emberek hőérzetéhez is közelebb áll.
Ennek ellenére a hatás sokkal nagyobb volt, mint amire számítottak.
https://hvg.hu/tudomany/20230201_hoseg_varos_forrosag_globalis_felmelegedes_klimavaltozas_faultetes
Globálisan a fák közel 50 százalékkal csökkentették a városi hősziget-hatást. Mivel az átlagos városi hősziget-hatás jellemzően 1–3 Celsius-fokkal növeli a hőmérsékletet, ez sok városban nagyjából 0,5–1,5 Celsius-fokos lehűlést jelent.
A kutatók úgy vélik, több mint 200 millió ember számára a fák legalább 0,5 Celsius-fokkal csökkentik a helyi levegő hőmérsékletét, ami kevésnek hangzik ugyan, de elég ahhoz, hogy érdemi különbséget jelentsen a szélsőséges hőség idején.
Eltérő hatás
A szakemberek szerint azt is érdemes figyelembe venni, a fák hűtőhatása mennyire eltérő lehet attól függően, hogy a világ mely pontján van az adott város. A forró, száraz városokban, mint például az amerikai Phoenixben, a fáknak jelentős hűtőhatásuk van, míg a mérsékeltebb égövi városokban, mint például Lisszabonban vagy Göteborgban ez a hatás kisebb és egyenletesebb.
Mindemellett fontos megjegyezni, hogy a városok fái nem egyenletesen oszlanak el. A jómódú környékeken és a külvárosi területeken több van belőlük, és ugyanez a helyzet a párásabb, elve hűvösebb településekkel is.
https://hvg.hu/tudomany/20250819_klimavaltozas-kutatas-faultetes-keves-szen-dioxid-kibocsatas-csokkentes
Az Egyesült Államokban például az alacsonyabb jövedelmű területeken átlagosan 15 százalékkal kevesebb fa van, mint a gazdagabb környékeken, így ott 1,5 Celsius-fokkal melegebb van.
Mit lehet még tenni?
A tudósok szerint bár a városok törekednek a fásításra, ez önmagában nem jelent megoldást a globális problémára, mivel a becslések szerint a világ jelenlegi városi fái az éghajlatváltozást modellező mérsékelt forgatókönyvek alapján a század közepére várható többlethőnek mindössze 10 százalékát ellensúlyozhatják. Ez legfeljebb 20 százalék lehet, ha nagyon sok fát elültetnek még addig.
Mindezek mellett a jövőben a várostervezésnél érdemes bekalkulálni, hogy minél inkább fényvisszaverő anyagokat használjanak az épületeknél, valamint biztosítsák ott a mérnökök a levegő szabad áramlását.
A legfontosabb azonban mégiscsak az lenne, hogy csökkenjen a világ károsanyag-kibocsátása, és minél több szén-dioxidot sikerüljön megkötni a légkörből.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
