A világ erőegyensúlyáról elmélkedett tusnádfürdői beszédében Orbán Viktor, megértően viszonyulva Kínához, ostorozva a Nyugatot. A szomszédos országok sem fogadták jól a miniszterelnök róluk szóló kijelentéseit.
Hogyan alakult ki Orbán Viktor legyőzhetetlen és messianisztikus vezetői imázsa? Miként ejtette foglyul egy szűk politikai elit a gazdaságot, a bankrendszert, a médiát és az államot? Miért lehet sikeres taktika a politikai kereszténység, az ellenségképgyártás és a hintapolitika? Milyen külföldi minták, példaképek és szakértőgárda áll a populista propagandagépezet mögött? Szelényi Zsuzsanna, aki a Fidesz első országgyűlési frakciójában ülve tevékenyen részt vett a rendszerváltás alakításában, majd a jobboldali fordulat miatt kilépett a pártból, ezeket a kérdéseket elemzi a Szétzilált ország című könyvben. A kötetet, melyből több részletet is közlünk, a HVG Könyvek adja ki.
Szabó András szerint a konzervatívnak mondott illiberális demagógiával egyetlen ellenzéki erő sem versenyképes, nincs ütőképes üzenete azon kívül, hogy „Vesszen Orbán Viktor!”. Ezért az ellenzék segítése helyett értékmentéssel akar hozzájárulni a tudásalapú társadalom fejlesztéséhez, és igyekszik megmutatni: ha valaki sikeres és jómódú, van eszköz a kezében, hogy változtasson. HVG-portré.
A közszférában dolgozók biztos nem örülnek neki, ha az újabb kormányzati ingatlanprivatizációs hullámban értékesítik az állami üdülőket és rekreációs létesítményeket.
Orbán Viktor a Fidesz arca, a párt üzeneteit ő és a párt politikusai képviselik a nyilvánosságban. Ám vannak a politikai gépezetnek olyan szereplői is, akik a háttérben, csendben dolgoznak, a nyilvánosságban szinte egyáltalán nem ismertek – vagy nem a rezsim szolgálatában végzett munkájuk miatt jegyzik a nevüket. Közéjük tartozik két olyan figura is, akikben közös, hogy mindketten a művészvilágból érkeztek és kreatív munkájukkal járulnak hozzá a rezsim életben tartásához.
Hogyan alakult ki Orbán Viktor legyőzhetetlen és messianisztikus vezetői imázsa? Miként ejtette foglyul egy szűk politikai elit a gazdaságot, a bankrendszert, a médiát és az államot? Miért lehet sikeres taktika a politikai kereszténység, az ellenségképgyártás és a hintapolitika? Milyen külföldi minták, példaképek és szakértőgárda áll a populista propagandagépezet mögött? Szelényi Zsuzsanna, aki a Fidesz első országgyűlési frakciójában ülve tevékenyen részt vett a rendszerváltás alakításában, majd a jobboldali fordulat miatt kilépett a pártból, ezeket a kérdéseket elemzi a Szétzilált ország című könyvben. A kötetet, melyből több részletet is közlünk, a HVG Könyvek adja ki
A háború kitörése óta nem tud lelkesíteni Orbán Viktor, és ez Tusnádfürdőn sem változott: a miniszterelnök egyre drámaibban vizionálta a világvégét, a külpolitikában félremagyarázott mindent, belpolitikában pedig úgy beszélt a hosszútávú jövőről, hogy közben csak a múltról volt mondanivalója. Elemzés.
Nusser Zoltán neurobiológus-agykutatót húsz éve Magyarország 18. legsikeresebb fiataljának választották a Magyar Hírlap kiadványában, ma pedig a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet vezeti. Azt mondja, egy nemzetközi kaliberű fiatal kutató hazacsábításához ma tízszer annyi pénz sem lenne elég, amennyiért ő oxfordi doktorátussal és amerikai tapasztalattal hazaköltözött az ezredfordulón. Azt nem tartja feltétlenül rossznak, hogy leválasztották a Magyar Tudományos Akadémiáról korábbi kutatóhálózatát, mert szerinte néha indokolt a széllel szemben vizelni. Interjú.
Nem nagyon volt az elmúlt egy évnek belpolitikája a gazdasági- és külpolitikai kríziskezelésen túl – ami viszont igen, az megmutatta: a rendszernek van szavatossági ideje. Az ötödik Orbán-kormány államformává tette a suttyóságot, és egyre szorosabban markolja kritikusai torkát, jóllehet, egy év alatt mutatott annyi válságjelenséget, amelyhez korábban egész ciklusok kellettek.
A „szuverén” magyar kormány továbbra is a törökök nyomában liheg, amikor Svédország NATO-csatlakozásáról van szó. Tusványoson a hétvégén Orbán újra a békéről beszél, miközben Németh Zsolt szerint szoros stratégiai partnerséget kellene építeni Ukrajnával.
Miközben romlik a közhangulat és az emberek anyagi helyzete, az elmúlt egy évben felerősödött a hallgatás is. Sokan inkább nem vállalják névvel a véleményüket, csak hogy elkerüljék a konfliktusokat. A kormány érdemi ügyekben hallgat (el információkat), aki viszont felemeli a szavát, azt eltapossák.
A legrosszabbnak a közegészségügy és a közoktatás helyzetét látjuk Magyarországon, itt lenne leginkább szükség sürgős szakpolitikai reformra. A közigazgatás egészét érintően a legtöbben negatív jelzőket – nehézkes, lassú – emlegettek a Republikon Intézet elégedettség-mérésében. Nálunk az EU-átlagnál rosszabb a helyzet, de a bolgárok és a franciák még elégedetlenebbek.
A Medián és a 21 Kutatóközpont közös felmérésének eredménye nem a jövő június önkormányzati választások előrejelzése, például mert a fideszes jelölt még nem ismert, de nemcsak a főpolgármesternek, hanem a kerületek vezetőinek is derűlátásra adhat okot.
A törpefalvakat bemutató sorozatunk utolsó részében két borsodi és két zalai települést mutatunk be, amelyeket a betelepülők, úgy tűnik, megmenthetnek a kihalástól. Jöjjenek velünk Pusztaapátiba, Felsőszenterzsébetre, Tornabarakonyba és Perecsére!
Hogyan alakult ki Orbán Viktor legyőzhetetlen és messianisztikus vezetői imázsa? Miként ejtette foglyul egy szűk politikai elit a gazdaságot, a bankrendszert, a médiát és az államot? Miért lehet sikeres taktika a politikai kereszténység, az ellenségképgyártás és a hintapolitika? Milyen külföldi minták, példaképek és szakértőgárda áll a populista propagandagépezet mögött? Szelényi Zsuzsanna, aki a Fidesz első országgyűlési frakciójában ülve tevékenyen részt vett a rendszerváltás alakításában, majd a jobboldali fordulat miatt kilépett a pártból, ezeket a kérdéseket elemzi a Szétzilált ország című könyvben. A kötetet, melyből több részletet is közlünk, a HVG Könyvek adja ki.
Vannak aktívan politizálók, illetve csendesebb hagyományőrzők, viszont közös bennük a kétes legitimitás. Hivatalosan nem is lehetne forgalomban a Horthy-korszakban használatos a vitézi cím, de jó néhány kormánypárti politikus fontosnak tartotta megszerezni.
Az Ukrajna orosz megtámadása nyomán a kontinensre tavaly visszatért háború miatt olyan fegyverkezési verseny bontakozott ki, amiből Magyarország alaposan kiveszi a részét.
Már látható, hogy a családpolitikai „vívmányok” korántsem örök életűek. A költségvetés állapota annyira súlyos, annyira kell a pénz, hogy a gyerekek és a családok támogatásán is spórol a kormány. És ezt nem is az EU kéri.
Még a laposföld-elméletben is több ráció van, mint a kormány melegellenes intézkedéseiben, elmondjuk miért. Csak idő kérdése, mikor nézünk úgy a NER-es csinovnyikra, mint a keménykalapos úrra, aki tudománynak álcázott babonákkal magyarázta a férfiak felsőbbrendűségét. Földes András publicisztikája.
Rekordarányban költi a pénzt fegyverekre a kormány. Az épülő magyar hadiipart egyelőre csak a saját hadsereg fejlesztésére szánják, az exportot ugyanis blokkolja a kapacitáshiány és a kormány „békepártiként” kommunikált álláspontja.
