"Bennünket Liszt Ferenc szelleme véd" – a Zeneakadémia beleáll a vitába, és védi az autonómiáját
A Zeneakadémia ellenállt a magánosításnak, most pedig ragaszkodik saját jelöltjéhez a rektorválasztásnál. Fekete Gyula rektorhelyettest kérdeztük.
A Zeneakadémia ellenállt a magánosításnak, most pedig ragaszkodik saját jelöltjéhez a rektorválasztásnál. Fekete Gyula rektorhelyettest kérdeztük.
Hogyan lesz egy gyerekkori álomból érzelemmentes üzlet? Vagy egy hobbiból jól menő vállalkozás? Kolosi Péternek vannak álmatlan éjszakái, ha megveri őket a konkurencia? Hová tűnt Yonderboi? Miért mond Török Gábor az egyrészt mellé másrésztet is? Miért nem megy fotóriporterkedni a háromszoros World Press Photo fődíjas Gárdi Balázs? Cikkünkben ezekre is keressük a válaszokat.
Összesen nyolc olyan település van Magyarországon, négy Borsodban, négy Zalában, amelynek a KSH adatai szerint 2021-ben nem volt 20 állandó lakosa sem. Bejártuk mindegyiket, mutatjuk, mit tapasztaltunk.
Az alkotmányos jogok sérelmével járhat a kötelező akciózás elrendelése és újabb zavarokat okozhat a gazdaságban a piaci működéssel szembemenő kormányintézkedés.
Minden feltétel adott, hogy érdemben olcsóbbak legyenek az élelmiszerek, ám a gazdák, köztük például Mészáros Lőrinc nyereségigénye felülírja ezt. A termelők jelentős része aszályban is át tudta hárítani a költségeit, most pedig arra hivatkoznak, hogy fejlesztésre kell a pénz.
A korábban a nevét is viselő ügyvédi iroda a gödi akkumulátorgyár körüli kavarásokban is felbukkant, de jutott a hozzá közel álló civil szervezeteknek is.
Nullára csökkent a női miniszterek száma az Orbán-kormányban, ez igazi hungarikum – Európában, de a világ legtöbb országában sincs párja.
Újabb három település forrong, mert a kormány az ott lakók bevonása nélkül tárgyal olyan raktárak és gyárak telepítéséről, amelyek az akkumulátorokhoz szükséges vegyi anyagokkal foglalkoznak. Orbánék előkészítetlenül ontják az országra a veszélyes üzemeket, mégis úgy érezhetik, révbe értek.
Már a színjátékot sem tartja fontosnak a kormány: az Alkotmánybíróság új tagjainak megválasztásakor az ellenzék – esélytelen – jelöltjét már a rajtvonal előtt elbuktatták.
Magyarországon ma csaknem 170 olyan település van, ahol kevesebben élnek, mint 100 fő, és a törpefalvak száma folyamatosan nő. Vannak ezek között, amelyek jövője a beköltözők miatt biztosított, de olyanok is, amelyek valószínűleg egy idő múlva kihalnak.
A miniszterelnök néha jó hangot üt meg, amikor azt mondja, merjünk nagyok lenni, az viszont nem visz messzire egy közösséget, ha az alsóbb szinteken nincsenek önálló döntési jogkörök, partneri szemlélet és felelősségvállalás – mondja Simó György, aki korábban a médiában, internetes vállalkozásokban és filmproducerként is dolgozott. HVG-portré.
Jottányit sem javultak az amerikai-magyar kormányközi kapcsolatok az elmúlt időszakban. Ám egyelőre nem úgy tűnik, hogy a „csőben lenne” bármilyen, magyar állampolgárokat érintő vízumtilalmi szankció, noha az ezzel kapcsolatos amerikai törvényjavaslat továbbra is készülőben van. Washingtont leginkább az foglalkoztatja, hogy vajon mennyire lesz gátja Magyarország Svédország NATO-csatlakozásának. A kormányoldal pedig ismét halogatja a csatlakozás ratifikálását.
Koncepciós perekből ismert elemekkel átszőtt titkosszolgálati és ÁSZ-jelentéssel próbálja igazolni az államigazgatás az orbáni propaganda állítását: hatalomra kerülve az ellenzék külföldi érdeket szolgálna.
Egy ideológiai elemekkel átszőtt ösztöndíjprogram próbál tenni arról, hogy a külföldön tanuló magyarok közül többen jöjjenek haza.
Varga Juditot nyilvánvalóan felállította a miniszterelnök, mivel a körülötte levő sorozatos botrányok még ebben a politikai rendszerben is tehertételt jelentettek a kormányzat számára. Vélemény.
A 11 ukrán hadifogoly ügyében a kormány összevissza beszél, és Lattmann Tamás nemzetközi jogász azt sem tartja kizártnak, hogy az oroszok megvezették a kormányt az ügyben. Interjú.
Ködösítés minden szinten – leginkább ez jellemző az ukrán hadifoglyok Magyarországra hozatalával kapcsolatos kommunikációra. S ez éppen úgy vonatkozik az ukrán, mint a magyar félre, míg az oroszok kárörvendve figyelik a fejleményeket.
A Fidesz hazai jogállami dúlásában és az Orbán-kormány Brüsszel elleni szabadságharcában szerzett elévülhetetlen „érdemei” után az Európai Parlamentbe küldi – leginkább „száműzi” – a kormányfő Varga Juditot. Már most, az indokoltnál szűk egy évvel korábban távozik is a kormányból. Az Orbánhoz végletekig lojális Varga jövője kérdéses, múltja mozgalmas – búcsúzóul nosztalgiázunk.
Debréte hivatalosan az ország legkisebb települése, 2021-ben még 7 bejelentett lakos élt itt, de azóta már eggyel csökkent a létszám. Van polgármestere és képviselő-testülete is, de nincs boltja, nincs kocsmája, iskolája. A festői borsodi falucska mára átalakult egyfajta vadászközponttá, vagy üdülőfaluvá – ez biztosítja a település túlélését.
Az igazságügyi miniszter a Fidesz listavezetője lesz az EP-választáson. Jelentős arcvesztés ez annak, aki eddig a kormány arcaként vívott brüsszeli harcokat.