Az "átjárás" angol neve a passing, amikor a rasszizmus elől menekülve és a könnyebb élet reményében váltanak identitást a világos bőrű afroamerikaiak. A feketék egyenjogúságának kiharcolásáig ez milliószám megtörténhetett, Rebeca Hall, a családilag szintén érintett angol színésznő A látszat ára című filmje az 1920-as években játszódik.
Valerie Solanastól, a "feminizmus Robespierre"-jétől a kortárs feministák is elhatárolódtak, de azóta átértékelődött írói munkássága. Tragikus alakját Sara Stridsberg Álmok sivataga című, magyarul most megjelent regénye tovább árnyalja.
A magyar mozik február tizedikén mutatják be a Csonka Eszter testépítő-világbajnok főszereplésével forgatott mozifilmet.
Galla elfogadja a felajánlást, de azt kéri, Laár végleg adja neki a gyűrűt.
Optimistán tekint a jövőbe a Pantone Színintézet.
A francia kulturális minisztérium feloldotta a Zászlóvivő exporttilalmát, így akár el is adhatják a képet a tulajdonosai.
Négy év késéssel indult el a hongkongi M+ múzeum, amelynek alapításáról 14 éve, a maihoz képest lényegesen lazább kínai függelmi viszony idején döntöttek.
A legendás divatmárka, a Gucci acsarkodásokkal, árulásokkal és gyilkossággal tarkított történetét olyan izgalmasnak tartotta a hollywoodi veterán, Ridley Scott, hogy sztárszereplőkkel filmet készített belőle.
A nyelvészprofesszor, költő az elmúlt harminc évben kéttucatnyi klasszikus színművet és Dante Isteni színjátékát fordította magyarra. Mindeközben számos buktatóval kellett szembenéznie.
A Vígszínház egyelőre nem döntött, hogy milyen következményt vonnak maguk után Wunderlich József Facebookon történt múlt heti kirohanásai.
Daniel Brühl első önálló rendezése, a magyarul kicsit vésztjósló címet viselő Saját lifttel a pokolba (angolul Next Door, németül Nebenan) pontosan ezzel a gondolattal játszik el: tetszik vagy sem, az ablak nyitva van, sőt, át is látnak a körülöttünk élők, a rendelt csomagjaink pedig néha eggyel arrébb érkeznek meg, kíváncsi szemek és fülek pedig mindig vannak, és lesznek is.
Mészáros Lőrincet nem azért bántja, mert gügye, hiszen arról pont nem tehet – mondja az ország legnépszerűbb humoristája, Bödőcs Tibor, akinek nemrég jelent meg harmadik kötete, a Mulat a manézs című regény, amelyben egy olyan cirkuszországot és vezetőjét írta meg, ami a magyaroknak is gyanúsan ismerős lehet, ha nem is a cirkuszból. Az andizós videóról, választási csalásról, betiltásról és arról is kérdeztük, Hofi miatt volt-e kommunizmus.
