Átadták az alapítványi fenntartásba került Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) új könyvtárát, illetve bemutatták az egyetem új tudományos szaklapját is, az Urániát (korábban létezett már ilyen címen folyóirat – a felvilágosodás korában, melyet Kazinczy Ferenc kortársai szerkesztettek). A Magyar Nemzetnek interjút adó Vidnyánszky Attila, aki az SZFE alapítványának kuratóriumi elnöke, azt mondta, az a célja, hogy „a lap körül kialakuljon egy szellemi-tudományos műhely, amely a művészetről, a kultúráról megfogalmazott filozófiánkat segít átültetni a hétköznapokba, bevinni az oktatásba”.
Hozzátette, hogy nagyon fontosnak tartja, hogy az infrastrukturális fejlesztések mellett (annak idején az SZFE einstandolásának ürügye volt, hogy a diákok korszerűtlen, leromlott épületben kénytelenek tanulni),
szaktudományos, elméleti szinten is megmutassuk azt az óriási szellemi potenciált, amit a hozzánk kapcsolódó tudósok, művészek, kutatók képviselnek.
A lap szerkesztőbizottságának tagja lesz Balázs Géza nyelvész, néprajzkutató és Sepsi Enikő, a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja. A tanácsadó tesületben pedig Koltai Lajos operatőr, José Gabriel López Antuñano spanyol dramaturg-drámaíró és színházi szakíró, Alekszandr Csepuro színháztörténész, a szentpétervári Állami Színházművészeti Főiskola korábbi rektora, Sebastian-Vlad Popa román színházkritikus és dramaturg vállal szerepet.
Vidnyánszky megjegyzi az interjúban, hogy szerinte a nyugati világ szellemi értelemben kezd szétcsúszni, mintha önmagát kezdené felszámolni, de ebben nekik (ez alatt vélhetően az új Színház-és Filmművészeti Egyetemet érti) nem kell résztvenniük. „Inkább megpróbáljuk megteremteni a saját struktúránkat” – mondja, majd hoz is erre egy példát: orosz és lengyel partnerekkel összefogva létrehozzák a nemzeti, illetve nemzetiségi színházak szövetségét. „Csak Oroszországból már mintegy ötven színház csatlakozott a kezdeményezéshez” – fogalmaz.
Az interjúban szó van Rátóti Zoltánról is, aki egyedüliként pályázott az SZFE rektori székére. Vidnyánszky szerint nincs azzal semmi gond, hogy Rátóti épp annak a kuratóriumnak a tagja, mely egyébként is dönt a pályázatáról. „Úgy gondolom, hogy ez kifejezetten jó, mivel így a kuratóriumban hatékonyan tudja képviselni az egyetem érdekeit. Ez a felállás egyébként más egyetemeken is jól működőnek bizonyult. Bár még nem kapta meg a rektori kinevezését, de a költségvetési tárgyalásokon például már markánsan kiállt a színművészetiért. A szenátus is nagy többséggel támogatta a személyét” – mondja róla a kuratóriumi elnök.
A Magyar Nemzet munkatársa megjegyzi, hogy Rátótit korábban, a Csiky Gergely Színház igazgatói posztján sok kritika érte „a baloldali értelmiség” részéről, mert „véleményük szerint Rátóti Zoltán rombolta le a kaposvári színház nimbuszát, tette tönkre a szellemiségét”. Vidnyánszky Attila válasza erre az, hogy szerinte túl kell lépni azon, hogy „állandóan a rosszakaróink véleményéhez viszonyítjuk magunkat. Meggyőződésem, hogy tehetségben nálunk sincs hiány, itt az ideje, hogy saját mércénkkel mérjük magunkat.”
