Az amerikai hetilap cikkének szerzői nem tudják megmondani, hogy a magyar kormányfő mennyire képes valóra váltani az orosz elnök vágyait Európa és a NATO-tagállamok megosztásáról, de a helyzetértékelés szerint még az sem kizárt, hogy Orbán Viktor a végén beáll az uniós sorba, miután tudja, mely államok fizetik Magyarország számláit.
Bár sok szempontból nem lehet összehasonlítani a hálapénz elfogadását egy miniszter sikkasztásával, egy dolog közös bennük: a köznyelv mindkettőt korrupciónak nevezi, és a szó így már nem jelent semmit – írja Borisz Davidenko.
Semmiképpen sem szabad megengedni, hogy a két ellenség, Oroszország és Kína diktáljon a nemzetközi hadászati színtéren, írja a Washington Postban megjelent elemzésében Donald Trump volt nemzetbiztonsági tanácsadója.
A demokratikus tábor nem győzhet, amíg a Kreml diktálja a tempót. Kína meg akarja szerezni Tajvant, ettől a háborútól el kell riasztani. Michael Bloomberg volt New York-i polgármester szerint még a Brexit okozta károkat is felülmúlhatja, ha Izrael gyakorlatilag felszámolja a független igazságszolgáltatást. Válogatás a világsajtó írásaiból.
A Spiegel szerint sokat elárul az illiberális demokrácia természetéről, ahogy néhány nap alatt szétverték a tiltakozó Magyar Orvosi Kamarát.
A Die Presse a súlytalan magyar ellenzékről ír, a Financial Times és a Politico pedig a lengyel belpolitikát elemzi. A Die Welt arról ír, miért van bajban a kínai elnök. Válogatás a nemzetközi lapok írásaiból.
A szerző szerint az látszik, hogy a németeknek és a franciáknak nehezükre esik határozottan szembe szállni az elemi veszéllyel, ezért tolódott el a politikai súlypont.
Ezúttal az EU és az Afrikai-Karibi- és Csendes-óceáni (ACP) közösség megállapodásának jóváhagyása ügyében szólították fel Magyarországot, hogy ne akadályozza tovább a megállapodást. Lengyelország és Ukrajna azt sürgeti, hogy az orosz atomenergetikára is terjesszék ki a szankciókat. A Daily Telegraph szerint küszöbön áll a putyini Oroszország összeomlása, a Nyugatnak lépnie kell. Megjelent Timothy Garton Ash "útikalauza" Európa utóbbi 40 évének politika eseményeihez. Válogatás a világsajtó írásaiból.
Orbán Viktor különleges gesztusra készül, hogy segítsen a bajba jutott Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek.
Új szervezetet alapított a Jevgenyij Prigozsin vezette Wagner-csoport Szentpéterváron, célkitűzése szerint az ifjúsági klub „hazaszeretetre” nevelné a jelentkezőket. Bár a klub létezését egyelőre nem hirdetik széles körben, üléseik sem nyilvánosak, úgy tűnik, a zsoldoshadsereg támogatására hozták létre – írja a Bumaga nevű független lap, amelynek újságírója bejutott az egyik gyűlésre.
A római Külügyi Intézet igazgatója nem számít arra, hogy a háború egyhamar ukrán győzelemmel és békeszerződéssel ér véget. Szerinte sokkal valószínűbb, hogy ha Kijev képes visszaszerezni az elvesztett területek nagy részét, vagy akár az egészet, akkor hajlandó lesz a párbeszédre.
Ki a Brexit győztese? Mi az oka, hogy válságba került a római katolikus egyház, és hogyan újulhat meg? Donald Trump a húzónév a CPAC tanácskozásán, de miért nincs ott legfőbb riválisa, Ron deSantis? Válogatás a világsajtó írásaiból.
Fedir Sándor egy év alatt még egyetlen előadást sem hagyott ki, megmaradt pedagógusnak. Enélkül a lelke már rég összeomlott volna, mondja a német Die Zeitnak, és hozzáteszi, szerinte a hangulat rossz a katonák között, mert tudják, hogy a másik fél fölényben van, és mert ennyi hónap után egyszerűen belefáradtak.
Egyre gyakrabban találkozhatnak a legnépszerűbb orosz tévécsatornák nézői maguknak természetfeletti képességeket tulajdonító vendégekkel a közéleti műsorokban, amiknek nézettsége is megugrott az Ukrajna ellen indított támadás után. Bár a megalapozatlan megszólalások nem szokatlanok az orosz médiában, a babonák és okkult nézetek terjedésének hátterében a jövőtől való félelem is állhat.
Nem arról van szó, hogy le kell válni a kínai gazdaságról, a szoros kapcsolatokból fakadó kockázatot kell csökkenteni, mert egy diktatórikus rezsimről van szó, mondja Reinhard Bütikofer a Die Weltnek adott interjúban.
Berlin és Párizs állítólag tárgyalóasztalhoz kényszerítené Ukrajnát, a meg nem erősített terv miatt hatalmas a felháborodás. Több lap is azt latolgatja, hogyan dönt végül a magyar parlament Finnország és Svédország NATO-tagság-kérelméről. Miért gondolná át a cseh elnök a Visegrádi négyek jövőjét? Válogatás a világsajtó írásaiból.
A HVG tudósítói a napokban a szó szoros értelmében utánajártak, hogyan él a lakosság a halál árnyékában Herszonban, vagy például annak a bucsai tömegmészárlásnak a helyszínén, és interjút készítettek Volodimir Zelenszkij ukrán államfő tanácsadójával, Mihajlo Podoljakkal is. Ez a HVG hetilap ajánlója.
Az ukrajnai háború egyfajta erkölcsi vezető szerephez juttatta Közép-Kelet-Európa kormányait, ám a térség súlya, írja a brit lap, mégsem annyira jelentős, mint amennyire az elmúlt egy év eseményeinek tükrében az látszódhatott.
Hangoztatja, hogy ez nem a magyarok háborúja és hogy gyors tűzszünetet kell elérni. De hogy azért Ukrajnának milyen árat kellene fizetnie, arra egyetlen szót sem veszteget. Lapszemle.
Öt pontban szedte össze az ukrán parlamenti képviselők vagyonnyilatkozati rendszerének visszaállítása mellett szóló érveit Kirilo Szidorcsuk, a Transparency International civil szervezet munkatársa az Ukrajinszka Pravdán megjelent cikkében.
