Nemzetközi lapszemle: Trump már nem a régi

Guardian

A NATO azzal szembesül, hogy átfogó küzdelmet kell vívnia Putyinnal, így nem szabad visszafognia magát – figyelmeztet a kommentár, kiemelve, hogy a Nyugat jó egy éve katasztrofálisan képtelennek bizonyult az agresszió elhárítására. Ezért most tervet kell kidolgoznia, hogy megnyerje a háborút. Annál is inkább, mert nagyon úgy néz ki, hogy katonai, ideológiai, politikai és gazdasági téren azután is szemben áll majd Moszkvával, ha megszűnnek a jelenlegi harcok. Sőt előreláthatólag csak mélyülnek az ellentétek.

A NATO-tagok képviselői bizonyosan egymás kezét szorongatják a július csúcson, mert fenemód elégedettek, hogy mennyire egységesek. Csak éppen a szervezet történetének legnagyobb kudarcába futottak bele, mert nem tudták elrettenteni Putyint, hogy lépjen vissza az inváziótól. A szövetség fiaskója láttán az elnök azt hitte, hogy megkockáztathatja a kalandot. Sőt lehet, hogy még most is bizakodik, hogy megússza.

Az ő olvasatában a NATO történelmi szándéka Oroszország feldarabolása, vagyis Moszkva nem tettes, hanem áldozat. Pedig rengeteg szenvedést és pusztítást lehetett volna megelőzni, ha a túl óvatos Nyugat hamarabb és határozottabban cselekszik. Viszont még továbbra sem fogalmazta meg, hogy mit akar.

Joe Biden amerikai elnök szerint a háborúban a demokrácia és a tekintélyelvűség viaskodik egymással. A németek és a franciák szerint hosszabb távon modus vivendit kell találni a Kremllel. A britek, lengyelek és a baltiak ennél keményebb álláspontra helyezkednek. De a véleménykülönbség csakis az orosz elnöknek jó.

Az összefogást veszélyezteti, hogy az oroszbarát Magyarország és Törökország akadályozza a svéd-finn NATO felvételt.