A Nature Communications című tudományos folyóiratban publikálták a magyar kutatók azt az általuk fejlesztett módszert, amelynek segítségével élő szövetekben, valós időben mutatható ki a központi jelentőségű leukotrién B4 gyulladást szabályozó molekula.
Összegyűjtöttük egy cikkbe a hét legérdekesebb, legolvasottabb technológiai és tudományos témáit.
Peruban rekonstruálták az ország leghíresebb múmiája, egy több mint fél évezreddel ezelőtt rituálisan feláldozott tinédzser inka lány, Juanita arcát.
A nem mindennapi látvány oka, hogy a Föld a Nap és a Hold közé kerül, ezért a Föld árnyéka részben a Holdra vetül.
Azt hiszi, hogy az ételfotók meghozzák az étvágyát? Dán kutatók ezt egészen másképp látják, persze ehhez sokszor meg kell nézni ugyanazt a képet.
Különböző betegségekre, többek között parazitákra és vérnyomásproblémákra kínálnak gyógyírt Karikó Katalin nevében online reklámokban és weboldalakon. Mindegyik ilyen „hír” és „interjú” kamu – erről maga a Nobel-díjas biokémikus ír közleményében.
Egyre többen tudnak róla: kiegyensúlyozott alvás nélkül nincs egészséges élet. Az alvás iránti növekvő érdeklődés kirajzolódik a Samsung Health egészségügyi alkalmazásban megfigyelt legújabb trendekből is: az elmúlt két évben 182 százalékkal nőtt azon felhasználók száma, akik egy éven keresztül legalább heti egyszeri rendszerességgel aktívan nyomon követték alvásukat. Így nem csak a „vajon jól alszunk?” kérdés adja magát, hanem lassan kirajzolódik a válasz is.
A jelek szerint 150–200 km-rel kisebb lehet a Mars magjának sugara annál, amit korábban számoltak. A pontosabb eredményeket egy meteorit becsapódásának köszönhetjük.
Kik törődnek jobban a kedvenceikkel? A kutya- vagy macskatulajdonosok? Erre kereste a választ egy új, három európai országban végzett felmérés, és úgy tűnik, előbbi csoport győzedelmeskedett – de azért nem ilyen egyszerű a képlet.
Bizonyára sokak rémálmát élte át egy 64 éves tajvani nő, akinek a fülében egy pók telepedett meg legalább négy napra. A hívatlan vendég a fülben egyszer még vedlett is, de végül nem volt maradása.
Bár már hosszú ideje alapja az ázsiai konyhának a hínár (vagy alga), Európában csak mostanában vált divatos „szuperélelmiszerré”. Azonban nincsen új a nap alatt: egy friss kutatás bebizonyította, hogy a tengeri algát már sok ezer évvel ezelőtt rendszeresen fogyasztották a kontinensünkön.
Az 55 Cancri e felszínén nappal 2247, éjszaka 1127 Celsius-fok van, miközben a vulkánok forró, szénben gazdag gázokat lövellnek ki magukból. A bolygó emiatt villoghat annyira furcsán.
Rövidesen lehet, hogy egy egészségügyi intézményig sem kell majd elmennünk, hogy megkapjuk az influenza elleni védőoltást – azt ugyanis akár otthon, mi magunk is beadhatjuk magunknak.
A Magyar Természetvédők Szövetsége már korábban úgy fogalmazott, hogy a glifozát további használata katasztrofális is lehet az emberiségre nézve – most egy új kutatás rávilágít, hogy a fiatal korban kialakuló leukémiával is összefüggésbe hozható a szer.
Azoknál, akik elkapják a koronavírust, hatszorosára nő az úgynevezett Guillain-Barré-szindróma kialakulásának kockázata. Ez életveszélyes is lehet, ha a légzőszerveket érinti. A koronavírus elleni védőoltás tompítja ezt a hatást.
A nyugati világban élő emberek túlnyomó többsége preferálja a zsírosabb ételeket, és itt nem feltétlenül a tokaszalonnára kell gondolni, hiszen sokszor a turmixban és a fagylaltban is van zsír. Amerikai kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy az agy melyik része felelős ezért a vonzódásért.
Amerikai kutatók a gyakorlatban is hasznossá tehető, rendkívül alacsony fogyasztású víz alatti hálózati és kommunikációs technológiát fejlesztettek, amelyhez egy közel 70 éves fejlesztést hívtak segítségül.
A globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokra szorításához a jelenleginél hétszer gyorsabban kell csökkenteni a szén-dioxid-intenzitást – áll a PwC legfrissebb elemzésében. Bár a napenergia-felhasználás 24,4 százalékos, sosem tapasztalt mértékű növekedése biztató, a PwC Net Zero Economy Indexe szerint minden töredékfoknyi felmelegedés megakadályozásáért komoly árat kell fizetnünk.
Fiatal kőzetekben sikerült kimutatniuk amerikai kutatóknak a hélium izotópjait, és ez azt jelenti, hogy az anyag nem az ősi légkörből került oda.
Amerikai kutatók szerint genetikai és környezeti tényezők együttes hatása állhat az autizmus, valamint a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar egyre gyakoribb kialakulása mögött. Most ez utóbbi, vagyis a környezeti tényezők listájára vettek fel két újabb tételt.
