A Physical Review Letters című szaklapban megjelent új tanulmányban azt állítják a szerzők, hogy sikerült megoldaniuk az 50 évvel ezelőtt leírt Hawking-paradoxont.
A Maldív-szigeteknél, 40-70 méteres mélységben találtak rá a tudósok arra a halfajra, amiről korábban azt gondolták, egy másik hal felnőtt példányaival van dolguk.
A 14. századra datálható lelet a kutatók szerint egy magas rangú egyházi személynek készülhetett. A koporsónak emberi alakja van.
Újfajta megoldással álltak elő az amerikai Rice Egyetem tudósai, ami a jövőben segíthet a daganatos megbetegedések kezelésében. Az egérkísérletek sikeresek voltak, az év végén a klinikai tesztek is elindulhatnak.
A kanadai egyészségügyi szervezet, a Health Canada jóváhagyta azt a koronavírus elleni védőoltást, amely a vírus egyetlen részecskéjét sem tartalmazza.
A természetvédők attól tartottak, már kihalt a súlyosan veszélyeztetett Hill-féle patkósdenevér, 40 év után azonban találtak egy példányt Ruandában. A kis repülő emlős (Rhinolophus hillorum) továbbra is él Ruanda Nyugwe esőerdejében – közölte a felfedezést tevő szervezet.
Az ELTE egykori fizikusainak részvételével egy 9 tagú nemzetközi kutatócsoport magyarázatot talált az eddigi legfurcsább gravitációshullám-forrás eredetére, ami a fekete lyukak elliptikus ütközésére utal.
A Tupoljev cég által tervezett robotrepülőgép, a szovjet hadiipar egykori csúcstechnikájú eszköze inkább egy rakétaeszköz, mint pilóta nélküli drón.
Emberi érdeklődés híján rengeteg növény tűnhet el a Földről, ami tovább gyengíti majd a természet ellenállóképességét a klímaváltozással szemben. A gyomnövények persze nagy túlélők, azok sokkal kevésbé fenyegetettek.
A Curiosity amerikai Mars-járó a Perseverance nevű „kollégája” mellett végzi tudományos munkáját. A szerkezet ezúttal a vörös bolygó felhőit tanulmányozta.
Aszódi Attila nukleáris szakértő, a BME dékánja a legfrissebb csernobili helyzetről értekezik Láncreakció című blogjában. Az áramellátás kiesése egyáltalán nem jó szerinte.
Az egyik sírban a zene, a tánc, a termékenység és az élvezetek istennőjének, Hathornak a papnője nyugszik.
A kaliforniai Salk Institute for Biological Studies tudósai arra voltak kíváncsiak, hogy egy már ismert eljárás mennyire lehet hatásos az egészséges egereknél.
Bekapcsolt hangszóróra öntött folyadékoldat segítette a tudósokat annak megértésében, hogy miként keletkeznek a Nap felszínén megfigyelhető anyagkilövellések. A magyar vezetésű, nemzetközi kutatócsoport tagjai kísérletükkel első ízben bizonyították, hogy a napszpikulák keletkezését és nagy számát egy egyszerű mechanizmus, a konvekció okozhatja.
A kezdetben véltnél sokkal régebbi, 58 millió éves lehet a Grönlandon 2018-ban felfedezett jégalatti óriáskráter – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.
Két amatőr fosszíliavadász séta közben felfedezte egy mamut lábszárcsontját, a világhírű természettudós, David Attenborough pedig nem tudott ellenállni a különleges leletnek – idézi fel a Viasat Nature tévécsatorna közleménye az „eredettörténetét” annak a 215 ezer éves maradványnak, mely végül sztyeppei mamutok állattemetőjéhez vezetett. A leletek mellett talált őskori eszközök pedig neandervölgyiek által készített kőszerszámok lehetnek. A felfedező kutatás eredményeit összegző dokumentumfilmet, az Attenborough és a mamuttemetőt vasárnap délután láthatja majd a hazai közönség.
A hivatalosan regisztrált eseteknél háromszor több, több mint 18 millió lehet a Covid–19-ben elhunytak száma világszerte egy új kutatás szerint.
A bőrrák és egy sor más autoimmunbetegség között találtak genetikai kapcsolatot ausztrál kutatók.
A méretük, az alakjuk és a tojásrakási időszakuk is megváltozik. A szárnyasok átalakulásáért azonban nem csak az emelkedő hőmérséklet a felelős.
