3046 kilométer hosszan telepített erdőt Kína, hogy megakadályozza a sivatag terjedését
Kína 2050-re végezhet az erdőtelepítési programjával, amely során 100 milliárd fát ültetne el az ország. A cél, hogy a sivatag ne terjeszkedjen tovább.
Kína 2050-re végezhet az erdőtelepítési programjával, amely során 100 milliárd fát ültetne el az ország. A cél, hogy a sivatag ne terjeszkedjen tovább.
Kínai kutatók a pamutban lévő cellulóz, valamint a tintahalak csontjában lévő kitin segítségével olyan anyagot fejlesztettek, ami segíthet megtisztítani a szennyvizet a mikroműanyagtól.
Nem csupán mi, emberek vagyunk társas lények, az állatvilágban is többé-kevésbé tetten érhető ez a jelenség. Dánia partjainál egy olyan magányos delfint figyeltek meg, amelyik különös módon próbálja kompenzálni a társak hiányát.
Egészen különös dolog történik az agyban, amikor zenét hallunk: addig passzív állapotban lévő neuronok reagálnak – derül ki egy új kutatásból. Az eredmények magyarázatot adnak arra a bizonyos libabőrt kiváltó érzésre is, amelyik bizonyos zenék hallgatása közben kapja el az embert.
Csalódniuk kell azoknak, akik eddig úgy gondolták, hogy rájuk nem érvényesek a figyelmeztetések a sok ülés negatív hatásairól, hiszen amúgy rendszeresen edzenek. Amerikai kutatók szerint ez sajnos kevés a kompenzációhoz.
Egy nemzetközi tudóscsoport arra figyelmeztet, nem szabad addig tükörbaktériumokat létrehozni, amíg nem bizonyosodnak meg 100 százalékosan arról, hogy az nem törli el a földi életet. Mutatjuk, mi az a tükörbaktérium.
Don Pettit, a NASA asztronautája egy speciális, saját maga által fejlesztett eszközzel örökítette meg a Tejútrendszer körül keringő két galaxist.
Ha azt hitte, egy befagyott antarktiszi tó jege alatt nincs élet, tévedett – de nem ön volt lemaradva, a tudósok is csak most fedezték fel. Az Enigma-tó neve már önmagában sejtelmes, de mint az egy friss tanulmányból kiderül, egyedülálló mikrobák is vígan élik világukat a jeges felszíne alatt.
Bár jelen pillanatban nem épp az épületek hűtése a legfontosabb téma az északi féltekén, de pár hónap múlva itt is újra nyár lesz, és egyre nagyobb melegekkel kell számolni. Ennek megfelelően minden olyan innováció fontos, amelyik energiatakarékos hűtést ígér. Ezek közé tartozik dél-koreai kutatók különleges ablakfóliája.
A kávéról már korábban is kiderült, hogy – megfelelő mennyiségben – jó hatással lehet az egészségre, túl az élénkítő hatásán. Most pedig arra is fény derült, hogy a hosszabb, egészségesebb élethez is hozzájárulhat.
A Centaurus A nevű galaxis középpontjában egy szupermasszív fekete lyuk ül, ami folyamatosan részecskéket lövell ki magából. A sugár beleütközik valamibe a lyuk közelében, de nem tudni, mi lehet az.
A Dulcibella camanchaca nevű rák létezéséről csak 2023-ban szereztek tudomást a szakemberek, de segíthet megérteni, miként alakultak ki az evolúció során az extrém körülmények között élő élőlények.
Jack McNamara, a Kelet-Londoni Egyetem tudósa egy ötpontos listában foglalta össze, a tudományos vizsgálatok eredményei alapján hogyan lehet a séta egyszerre hatékony és pihentető.
A CERN kutatói bizonyítékot találtak az antihiperhélium-4 nevű részecske létezésére, ami az eddigi legnehezebb és egyúttal legbonyolultabb összetételű antianyag, amivel találkoztak.
Regionális szinten is megvizsgálták, hogyan melegedhet a Föld a következő évtizedekben, és kiderült: 2060-ra néhol már a 3 Celsius-fokos melegedés sem kizárt.
Napos, meleg idő előzi meg a Mars-küldetéseket is veszélyeztető, óriási porviharokat – ez pedig a vörös bolygóra készülő emberek számára is fontos felfedezés.
Egy jó bulizós hétvége szinte elképzelhetetlen egy vagy inkább több pohár alkohol nélkül. Egyre korábbi életkortól kezdve és egyre több fiatal él is ezzel a legális kábítószerrel. Még ha csak esetenként is néznek a pohár mélyére, annak már hosszú távú hatásai lehetnek az agy szerkezetére és működésére.
Sok múlik a cukorbevitel formáján és mennyiségén, ha az egészségről van szó –derült ki egy 70 000 ember bevonásával készült vizsgálatból.
A kognitív képességekre is jótékony hatással van a mozgás – állítják a University College London kutatói. Ehhez már az is elég, ha kerékpárral jár az ember dolgozni.
Számos tényező, így a klímaváltozás és az élőhelyük felszámolása is veszélyezteti az ausztrál élővilágot – rohamos léptékben halnak ki az őshonos fajok az országban.