Katonai bázist támadott Izrael Teheránban
A légicsapás alig egy órával azt követően érkezett, hogy az IDF felszólította a helyieket a távozásra.
A légicsapás alig egy órával azt követően érkezett, hogy az IDF felszólította a helyieket a távozásra.
A közlekedésügyi miniszter szerint az ország mindent megtesz annak érdekében, hogy hazahozza az állampolgárait, de ez időbe fog telni.
A felvételt egy, az Egyesült Arab Emirátusok fölött repülő gép fedélzetéről készítették.
Mindenki az izraeli bombázásoktól és a háború nyomán várhatóan fellépő energetikai válságtól retteg.
Az irániak most Izrael közepét támadták, Haifa volt a fő célpont. Az izraeli védelmi miniszter, Jiszráel Kac bosszúval fenyegette meg Teherán lakosságát.
Az MI6 jövendő főnöke jelenleg a technológiai és innovációs fejlesztésekért felelős vezérigazgató.
Az iráni válaszcsapások 18 embert öltek meg Izrael területén.
Az IDF éjszakai csapására hajnalban válaszolt Irán, Tel-Avivban és Haifában is többen megsebesültek.
Az izraeli miniszterelnök azt állítja, hírszerzési értesülések szerint Iránnak szándéka volt nukleáris fegyvert adni a jemeni húsziknak.
A piacnak az sem tett jót, hogy Izrael bejelentette: nem villámháborút vív Irán ellen.
A súlyos humanitárius katasztrófát okozó szudáni válság az ország kettészakadásához vezetett. A külső hatalmak segítségével a gazdasági forrásokért folyó háború nem csitul.
A Tusk-kormány ellensúlyának készül Karol Nawrocki megválasztott lengyel államfő, aki a politikai ismeretlenségből érkezett, és túlélte a kirobbant botrányait.
A francia elnök mgelőzné a terület „zsákmányul ejtését”.
Ha Teherán beváltaná a fenyegetését, és tényleg lezárná a Hormuzi-szorost, azzal nemcsak a globális olajpiacot állítaná a feje tetejére, de elvágná a világtól az egyik legnagyobb LNG-exportőrt, Katart is. A megtorlás potenciális célpontjaivá léptek elő Izrael tengeri gázmezői is, ez a két front együtt pedig óriási fenyegetést jelenthet az európai energiabiztonságra.
Szinte az 1947-es függetlenné válással egy időben India és Pakisztán is békés atomprogramot indított. Ám a kutatások fordulatot vettek, és mindkettő nukleáris fegyvert fejlesztett, valóssá téve az atomháború veszélyét.
Az USA 1500 városában és településén tüntetésekkel, Washingtonban viszont katonai díszszemlével telik majd a szombat, ami hivatalosan az amerikai hadsereg 250. születésnapja, de Donald Trump is ma lesz 79 éves. Ajándékként pedig megkapja azt, amire nyolc éve vágyott.
Hosszabb, alternatív útvonalon repülnek a légitársaság gépei Abu-Dzabiba és Dubajba. Azt már korábban bejelentették, hogy június 20-ig nem indítanak gépeket Tel-Avivba és Ammánba.
Csak rossz zsaru-jó zsaru trükköt játszik az izraeli miniszterelnök és Donald Trump? Lángba borul a Közel-Kelet, vagy biztonságosabb hellyé válik a világ? Hogyan dőlnek össze pillanatok alatt stabilnak látszó rezsimek? Az izraeli-iráni háború utáni forgatókönyveket latolgatja az Economist, a Financial Times, a Washington Post, a WSJ, a Die Zeit, a Spiegel, a New York Times és a legjelesebb külpolitikai elemzők.
A Geert Wilders vezette szélsőjobboldali Szabadságpárt kilépett a holland kormánykoalícióból a bevándorlás- és Izrael-politikával kapcsolatos viták miatt. Előrehozott választás vár októberben Hollandiára.
Csodával ér fel, hogy egy ember élve megmenekült, de legalább ilyen csodának éli meg egy másik utas is, hogy lekéste az Air India felszállás után nem sokkal lezuhant repülőgépét.